Marton Péter
Ez a pószt most csak szemle, illetve hivatkozás a portfolio.hu cikkére, mely beszámol a Citigroup egy friss elemzéséről. Ennek lényege, hogy a magyar kormány talán a 2009-es török stratégiát követi az IMF-tárgyalásokkal (és kiváró megközelítésével) kapcsolatban, vagyis elsősorban a piacok kényszerítő erejét figyelembe véve alakul a tárgyalási hajlandósága - ez az analógia lényege.
A Citigroup négy, Magyarország és Törökország között fennálló különbségre, illetve ebből adódó kockázatra hívja fel a figyelmet egy ilyen stratégia alkalmazása esetén.
Ezek:
- A török bankok erősebb mérleggel vágtak neki 2009-nek. Kockázat számunkra: deleveraging, azaz kb. mérlegátszervezés az anyabankok részéről.
- Erősebbek voltak a török gazdasági növekedési kilátások, és ez ott tőkebeáramlást indukált.
- A lakosság és a vállalati szféra árfolyam-ingadozásokkal kapcsolatos sebezhetősége jóval kisebb mértékű volt Törökország esetében.
- Az IMF-tárgyalásokat az EU-tárgyalások során következő fordulatok is érintik, és ezek egyben a befektetők magatartására is hatással vannak. (Kieg., M.P.: a mai fejlemények ebben a tekintetben vegyes hozadékúak az uniós pénzügyminiszterek kohéziós támogatásokkal kapcsolatos, felfüggeszthető felfüggesztésről szóló döntésével.)
Ez a téma minden bizonnyal egy komoly tanulmányt érdemel majd, ha már visszatekintve lehet vizsgálódni az ügyben.
