Félig komolyan a címben is jelzett "Mink, a népök" lehetne a magyar neve a Fehér Ház által 2011-ben indított petíciós oldalnak - "We the People". Először akkor tűnt fel a radaromon, amikor Obama újraválasztását követően elkezdtek sokasodni az állami elszakadást követelő petíciók olyan helyekről, mint például Texas, Georgia, Észak-Karolina, Florida. Óriási súlya ezeknek a kezdeményezéseknek persze nincsen: "választ" ad az elég aláírást gyűjtött petíciókra az Obama-adminisztráció, valamilyet. Ennyi történhet legfeljebb. Nem korlátok nélküli közvetlen demokráciáról van szó.

Legújabban a Piers Morgan-ügy miatt irányul a figyelem a petíciókra. A fegyverlobbi grassroots alapon kiaknázza a rendszert, úgy tűnik, mert Morgannek, a CNN műsorvezetőjének/show-házigazdájának a newtowni lövöldözés utáni, a fegyvertartási jog korlátozása melletti állásfoglalása ellen indítottak éppen hadjáratot most aggódó polgárok. A petíciót írók fejében újra kitört a függetlenségi háború. Azt írják, a "brit állampolgár Piers Morgan" "támadást indított" "az amerikai alkotmány ellen", és ezért "deportálni" kívánják.

A közvetlen demokrácia klasszikus problémái. Elitista módon fel lehet itt hördülni, hogy jaj, a hülyeség is teret nyerhet, kicsit érzékenyebb elemzést végezve viszont felismerhető, hogy a Chomsky által leírt "flak-hatás" koncepciónak itt is megmutatkozik a jelentősége. Igazán hatékony petíciózásban a szervezett(ebb) érdekeknek mindig előnye lesz.

Lobbisták számára pedig következésképpen a napirendre kerüléshez új, hasznos lehetőség a "We the People", csak kellően átgondoltan kell alkalmazni - és akkor még kellemetlen témákban is meg tudják szólaltatni a kormányzatot, ha elég embert mozgósítanak. Vagyis a napirendszerkesztés újabb eszközét kapták kézbe ez által. Ha például 30 napon belül sikerül 150 aláírást összeszedni, válasz híján is fel lehet már kerülni a Fehér Ház petíciós oldalán szereplő felhívások közé; profiknak/menőknek 30 napon belül a 25 ezer aláírás sem feltétlenül probléma (ennyi kell a hivatalos válasz kikényszerítéséhez).

Gyorsan át is futottam a most aktív kezdeményezéseket (157 ilyen van ebben a pillanatban), és most listázom itt a külpolitikailag relevánsakat, miért ne.

• Felhívás, hogy az ismeretlen helyen - valószínűleg egy iráni börtönben - fogva tartott Robert Levinson magánnyomozó kiszabadításával foglalkozzon aktívabban a szövetségi kormányzat.
• Ez a petíció azért emel szót, hogy Vlagyimir Putyin kerüljön fel a néhai Szergej Magnyitszkij újságíróról elnevezett "Magnitsky Act" szankciós listájára, amennyiben az orosz Duma "ellentörvényéhez" a támogatását adja.
• Ez a petíció azokat az orosz törvényhozókat büntetné a Magnitsky Act alapján, akik törvényben tiltanák, hogy a jövőben amerikai családok orosz árvákat fogadhassanak örökbe (van ilyen petíció még másik is).
• Feszegeti a definíció határait, de érdekes lehet ez is: ez a petíció a "fehérek elleni népirtásnak" kíván véget vetni a bevándorlás szelektív leállításával.
• Ez a petíció - ne lehessen temetések közvetlen közelében tüntetéseket tartani - pedig emiatt született, úgyhogy szintén releváns lehet. (A tüntetéseket gyakran megzavaró Westboro Baptist Church ellen van még legalább további három petíció a listán.)
• Egy ellenpetíció egy másik ellenében a Japán és Dél-Korea közötti szigetvita ügyében.
• Itt Anna Wintour esetleges nagyköveti kinevezését ellenzik, amiért Wintour a Vogue főszerkesztőjeként támogatja a szőrmebundák kereskedelmét.
• Itt a szíriai ellenzék kapja meg egységesen az "al-Kaida" címkét, mint minősítést, és a petíció a támogatásuk ellen szólít fel.
• Továbbá itt van ez is, a keresztény kisebbségek védelméért világszerte. (Innentől kicsit rövidebben írom a témákat, fáradok.)
• Legyen terrorista szervezet a nigériai Boko Haram (a helyi talibán).
• A síiták elleni erőszak ellen Pakisztánban.
• A dél-koreaiak macska- és kutyafogyasztási szokásai ellen.
• A Muszlim Testvériség és Morszi elnök ellen.
• A Kubában kémkedésért elítélt Alan Gross kiszabadításáért.
• A dél-afrikai fehér farmerek védelmében.
• Katalónia Spanyolországban maradásáért.
• A Falun Gong-tagok szerveinek állítólagos elrablása ellen.
• A burmai hatóságok túlkapásai ellen.
• A szikheket Indiában a múltban ért atrocitások népirtásként történő elismeréséért.
• Amerikaiak Vietnam által kisajátított javainak ügyében.
• Zárásnak pedig: ne legyen megvétózva a palesztin ENSZ-tagság.

Ezek a petíciók futnak most. Mint látható, nem kis részük külpolitikai vonatkozású. Új eszköz ez a napirendszerkesztéshez - úgyhogy egyfelől az elveszettebbek, másfelől a mindenütt jelenlévők csoportjai uralják jelenleg a terepet.