Külpraktika

Külpraktika

Női Kapcsolattartó Csoportok - az afganisztáni tapasztalat

2014. március 15. - Marton Péter

Ezen az eseményen jártam tegnap, ahol Sippi Azerbaijani-Moghaddam beszélt, aki már jó tizennyolc éve, egészen pontosan 1996 óta dolgozik Afganisztánban rendszeresen, NGO-knak, Vöröskeresztnek, nemzetközi szervezeteknek, vagy éppen az ISAF-nek vagy a brit haderőnek - ahol éppen feladat akad. A brit erők oldalán például kulturális tanácsadóként szolgált. Ilyen módon jól rálátott a Női Kapcsolattartó Csoportok (Female Engagement Teams, a továbbiakban FET-ek) tevékenységére 2009-től kezdődően, amikortól ezeket bevetették. Ezekre egy korábbi cikkemben magam is utaltam már, úgyhogy most érdemes volt meghallgatni az egész ötlet értékelését egy viszonylagosan bennfentesnek mondható megfigyelőtől.

Röviden lejegyzetelem a lényeget:

  • Az egész kezdeményezéshez Irak szolgált mintaként. Akkoriban sok mindent divatos volt másolni egyenesen Irakból, így a női kapcsolattartó csoportok ötlete is népszerűvé tudott válni.
  • Az ötlet népszerűsítésében három ember volt kulcsszereplő, mind amerikaiak: Matt Pottinger (tengerészgyalogos tiszt), Claire Russo (szintén tengerészgyalogos tiszt, aki utóbb a haderő soraiban nem ritka nemi erőszak áldozata lett) és Hali Jilani (egy pastún-amerikai hölgy, aki már Irakban is dolgozott a Tengerészgyalogsággal). Farah tartományban történt az első kísérlet FET-ek alkalmazásával, és rögtön utána Helmandban folytatódott a dolog. Majd egész Afganisztánban elterjesztették, miután az ISAF-parancsnokság is feliratkozott a rajongók közé.
  • Az ISAF-parancsnokságnak azért tetszett meg az ötlet (Petraeus, McChrsytal ide értendők), mert taktikai előnyökhöz reméltek jutni általa: valakik most talán jobban el tudnak majd beszélgetni afgánokkal, méghozzá nőkkel, "a népesség 50%-ával"... megtudhatnak dolgokat, bizalmat építhetnek az ISAF és az afgán kormányzat iránt ezen keresztül... benézhetnek afgán otthonok belsejébe, ahol fegyverek lehetnek elrejtve... a megszólított afgán nők talán lebeszélik a fiaikat a gerillaháborúsdiról... és egyáltalán, az egész látszólag jól passzolt a népesség-centrikus counterinsurgency koncepciójához.
  • Mindez iszonyatosan naiv elképzelés volt természetesen. A legizgalmasabb pastún területeken nem találkozni nőkkel csak úgy, az utcán - mikor nyugati katonák őrjárata arra jár, pláne -, így jellemzően férfiaktól kell hozzáférést kérni. Amikor sikerült bejutni, a nők megszólításához már csak egy dolog hiányzik: nyelvi készségek. Gigantikus fail.
  • Az afgán nők egy része ezzel együtt elkezdte kihasználni a "kapcsolatfelvételt", hogy mindenféle szívességeket kérjen a FET-ektől, akik ezeket túláradó készséggel teljesítették, hiszen már annyi eredményt is kunszt volt felmutatniuk, hogy valaki szóba állt velük. Vagyis "szó" helyett inkább jelbeszédbe.
  • Mindez hihetetlenül frusztrálta a CIMIC-eseket, azaz a katonák és a helyi polgári személyek közötti kapcsolattartásért felelős Civil Affairs-tiszteket, akik maguk is foglalkoztak igények begyűjtésével, azonban ezeket nem minden áron való kedveskedésből, ész nélkül, hanem stratégiai alapon igyekeztek volna kiszolgálni. Ezt konkrétan elmondta egy olyan tengerészgyalogos CAO (Civil Affairs Officer) is, aki nézőnek bukkant fel a tegnapi rendezvényen, és Farahban a bőrén tapasztalta mindezt. Kicsi a világ.
  • A FET-ek mögött meghúzódó koncepció ilyen módon sértés volt a CIMIC-eseknek és a katonanőknek általában. Női helikopterpilótát és egyéb, kiváló készségekkel rendelkező katonanőket irányítottak át erre a feladatra, gyorstalpaló kiképzéssel, hogy inkább afgán nőkkel próbáljanak teljesen esélytelenül tartalmas beszélgetéseket folytatni, mert az valamire biztosan jó lesz. A CIMIC-esek pedig döbbenten nézték, hogy a munkájukat ezek szerint pár hetes gyorstalpaló alapján elvégezhetőnek tartja a parancsnokság. A hatáskörkettőzésen keresztüli bekavarás okozta problémákról nem is beszélve.
  • A végső szépséghiba: a FET-ek instrukciói között világosan szerepelt, hogy a nők jogainak, illetve úgy általában a nők helyzetének kérdése tabu számukra. Ilyen szűk mozgástérrel igen nehéz lett volna a megszólított nők "bizalmába" férkőzniük.

Íme, néhány részlet FET-ek jelentéseiből, amelyek érzékeltethetik az elért "eredmények" jellegét (az előadáson volt több is, ennyit jegyeztem fel):

"FET identified loyal Radio Tamadoon fans." Megjegyzés: erről, az ISAF támogatásával létrejött rádióról van szó.

"FET imparts leadership lessons to local females."

"FET efforts turn initial negative atmospherics into positive ones."

"FET discovers a possible tax for GIROA-run health services." - Megjegyzés: GIROA = Government of the Islamic Republic of Afghanistan.

Zárásképpen pedig egy elgondolkodtató részlet egy FET beszámolójából:

"the LN girl burst into tears once the FET placed their helmets back on..." - Megjegyzés: LN = Local National (azaz "helyi").

Nem lehet tudni, mi volt konkrétan ennek az esetnek a hátterében. És véleményem szerint pont ez mutatja a legfontosabb problémát: a FET-ek még ennyire alapvető dolog kiderítésére sem voltak igazán alkalmasak.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr295861410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2014.03.15. 14:08:35

Az ilyen meretu burokratikus szervezeteknel a rogtonzes ritkan/soha sem vezet eredmenyre, de ez legalabb a jobban hangzok kozott volt :)
Az ujsagirok zabálták:
www.google.com/search?q=female%20engagement%20teams#q=female+engagement+teams&tbm=nws

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2014.03.16. 00:45:59

@Link elek: igen, legalább viszonylag ártalmatlan kezdeményezés volt...
süti beállítások módosítása