Külpraktika

Külpraktika

A GDP-adatok különös világa

2014. április 13. - Marton Péter

A Center for Global Development blogján érdekes reflexió olvasható néhány afrikai ország közelmúltban revideált GDP-adatairól.

Csak az idén például Nigéria és Zambia esetében került sor korábbi GDP-értékek jelentős felülírására. Nigéria GDP-je így 90%-kal nőtt, Zambiáé pedig 25%-kal. 2010-ben pedig Ghána látta szükségét 60%-os módosításnak. Az okok nem kifejezetten valamiféle inkompetenciában keresendők. A GDP-adatnak tartalmaznia kellhet becslést az igen jelentős informális szektor méretére, és nem teljesen magától értetődő a pénzügyi szektor értékelésének módszertana sem, egyéb nehézségek mellett.

Mindennek függvényében viszont látszik, mennyire nem magától értetődő a gazdasági fejlődésre vonatkozó bármiféle elmélet, illetve erre alapozó politikai tanács/útmutatás felállítása. A GDP-növekedés a gazdasági fejlődés megítélésében nem az egyetlen releváns függő változó, de kétségtelenül az egyik legfontosabb. Az érintett afrikai országok helyzetének alakulása így jó emlékeztető arra nézve, mennyire megbízható e változó megítélése. Ténylegesen jóval nagyobb bizonytalansággal kellene kezelni, mint ahogyan az általában igen magabiztosan nyilatkozó közgazdászok, politikatudósok, döntéshozók és mások dobálóznak vele.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr306026735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2014.04.14. 07:19:58

Nekem nagyon nem tetszik, hogy a GDP ennyire kizarolagos meroszam lett. Egyetlen forgalom tipusu meroszam nem meri egy orszag gazdasagat.
Te erted miert lett ennyire elterjedt?

Sokkal jobban orulnek, ha valami vagyon tipusu meroszam terjedt volna el. A vagyon nem csak forgalom miatt novekedhet, hanem árfolyam/ár valtozas miatt is(pl: reszvenyeknel, ingatlanoknál). Vagyis vagyonatcsoportositas zajlok sok egyebb fele keppen is.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2014.04.14. 08:22:56

@Link elek: a GDP elterjedését részben az Egyesült Államok preferenciái magyarázzák a múltból. Bretton Woods után terjedt szét a világban, előtte pedig Kuznets a gazdasági válságot követően állt elő vele.

Van kísérlet amúgy a gazdagság átfogó vagyoni felmérésére, pl. itt: www.ihdp.unu.edu/article/read/iwr

Tényleg érdekes, hogy a GDP ennyire egyeduralkodó mutatóvá tudott válni. Hogyan voltak meg nélküle korábban? - tehetnénk fel a kérdést.

savaz 2014.05.03. 14:54:46

A vagyon alapú mérőszámban az a problémás, hogy egy igen jelentős része egyszerűen holt teher, vagy még rosszabb. Pl. barokk kastély igen jelentős összegekbe kerül, de a tulajdonosának csak költséget okoz, nem termelő beruházás. Forgalom alapján meg a fenntartás, állagmegóvás és az egyéb kiszolgálási igények miatt komoly jövedelem az ott dolgozóknak.
Valahogy el kellene különíteni a termelő és nem termelő vagyont. De ezt elég nehéz statisztikailag mérni. Eg S Merci lehet luxusberuházás és munkaeszköz is (taxi).

Link elek 2014.05.03. 17:52:33

@savaz:
Hat amit Picketty konyverol irtak mostanaban ( nem olvastam), az lenne a jo megoldas, ha a vagyon lenne adoztatva, es a holt vagyon vagy termelove alakulna, vagy sokkal kevesebbet erne.
A bért es profitot pedig egyaltalan nem kene adoztatni. Nem jo buntetni a sikert (sem jutalmazni a hibakat/balfaszsagot).

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2014.05.05. 21:18:47

@Link elek: @savaz: kétségtelenül megvannak a vagyoni alapú értékelés gyengeségei is. A szellemi természetű tőke/vagyon felmérése is komoly kérdéseket vet fel.

Már az is jó lenne igazából, ha a sokdimenziós értékelés lehetőségével jobban tisztában lenne mindenki.
süti beállítások módosítása