HTML

Utolsó kommentek

Amiről itt szó van.

A téma: külpolitikai praktikák, praktikus külpolitikák. És ezek létrejöttének minden politikatudományi, gazdasági, társadalmi és emberi vonatkozása. Egyszóval a külpolitika-elemzés. A bejegyzések szerzői tartalmára vonatkozóan minden jog fenntartva. --------------------------------------- A blog gazdája, de nem az egyetlen szerzője, dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábban pedig dolgozott a Magyar Külügyi Intézetnél is.

Háttér

Ebola-járvány: nemzetközi tehermegosztás, adatok

2014.08.27. 13:35 :: Marton Péter

Nyitok egy pósztot kutatási jegyzetként a jelenlegi, a rurális/urbánus választóvonalon sikerrel áttört, és már eddig is minden korábbi előfordulásához képest több megbetegedést okozott Ebola-járványról - egyrészt a több országban is meglehetősen súlyos helyzetre tekintettel, másrészt mert a nemzetközi tehermegosztás (burden-sharing) gyakorlatával amúgy is foglalkozom.

A fókuszban elsődlegesen a kifejezetten az Ebola-járvánnyal összefüggésben nyújtott nemzetközi (azaz állami donoroktól származó) segítség áll. Az hozzátehető ugyanakkor a fogalmi tisztánlátás végett, hogy

  1. Nem-állami szervezetek magánforrásokból is nyújtanak jelentős segítséget;
  2. A járvány, valamint a megfékezésére tett intézkedések számos gazdaságot erősen sújtanak majd, és ez is szükségessé tehet segítségnyújtást - illetve bizonyosan ki is vált majd valamilyen volumenű segélytranszfert a továbbiakban.

És akkor innentől jönnek a linkek...

1. Itt érhető el a WHO (azaz a Világegészségügyi Szervezet) 2014. márciusi és áprilisi vészfelhívásaira válaszul hozzájárulást tevő donorok listája. A listán szerepelnek:

"ECHO, Italy, South Korea, USAID, Estonia, Canada, Rio Tinto Guinea, CERF, Germany, VIVO Energy, Japan, OAS Brazil, Société des mines de fer de guinée (SMFG), Société Anglogold Ashanti de Guinée (SAG), United Kingdom-Department For International Development (DFID), Vale International Holdings GmbH, United States, and the African Development Bank."

Mint látható, ezen a listán együtt vannak feltüntetve állami donorok vállalatokkal (pl. Afrikában aktív bányászati és építővállalatokkal) és nemzetközi szervezetekkel (ilyen pl. az ADB).

Az említett vészfelhívás egyébként sikeres volt, a kért 4,8 millió helyett hétmillió dollár jött össze.

2. Itt érhető el a USAID augusztus 14-i beszámolója az addig nyújtott segítségről. Ebben benne vannak az amerikai járványügyi teamek, amelyekből jelenleg több is dolgozik az érintett térségben. A USAID eddig kb. 14,6 millió dollárnyi értékben nyújtott segítséget.

3. Segítséget nyújtott a Kínai Népköztársaság is, itt lehet például olvasni orvosi felszereléseket a térségbe szállító gépükről.

China_SierraLeone.jpg

Fotó: ezt a képet muszáj volt beraknom az idézett cikkből. Itt a Sierra Leone-ban, a landolás után a nagykövet részvételével lezajlott átadás látható. A leszállított felszerelések értéke kb. 4,8 millió dollár volt. Sierra Leone-on kívül Libéria és Guinea is kapott ezekből.

Oroszország is küldött repülőgépet segítséggel - két mobil laboratóriumot és egészségügyi személyzetet - Guineába.

4. A WHO aktuális költségvetési adatai alapján az is felmérhető, hogy a tagsági hozzájáruláson keresztül ki, mivel járul hozzá a WHO tevékenységéhez általában.

Kiírom néhány önkényesen kiszemelt ország nettó hozzájárulási adatát az érdekesség kedvéért, és utána GDP-becslést, illetve kerekített népességi adatot is szerepeltetek arányosításhoz. A GDP-adat vásárlóerő-paritásos.

Egyesült Államok: 110 millió USD nettó hozzájárulás - GDP: 17,5 billió USD - lakosság: 318,5 millió fő

Franciaország: 31 millió USD - GDP: 2,3 billió USD - lakosság: 66,5 millió fő

Kínai Népköztársaság: 15 millió USD - GDP: 14,5 billió USD - lakosság: 1,35 milliárd fő

Magyarország: 1,35 millió USD - GDP: 202 milliárd USD - lakosság: 9,85 millió fő

5. Itt látható Franciaország nem túl naprakész április 3-i jelentése, szép ábrával, guineai fókusszal, és akkori állás szerint még nem annyira sok pénzzel.

Az ábra:

FranciaSegítség.jpg

Ennél azóta biztosan több segítséget nyújtottak már, de ráadásul éppen a francia alapítású Médecins Sans Frontières (MSF) folytatta úgymond az elsősegélynyújtást a kezdetektől, sok francia állampolgár részvételével.

6. Ha már európai országoknál tartunk.

Sajátos, de a németektől franciául találtam júliusi bejelentést 760 ezer eurós összeg elkülönítéséről az Ebola terjedésének visszaszorítására. Korábban pedig adtak 250 ezer eurót már az MSF-en keresztül erre a célra.

Norvégiáról is találtam információt. 15 millió norvég koronát különítettek el a járvány kezelésének részeként nyújtott segítség céljára, és ez kb. 2,43 millió USD-nek felel meg. Még korábban adtak 4 millió norvég koronát az MSF-nek is (ez pedig kb. 650 ezer dollárnak felel meg).

7. A Vöröskereszten át is jelentős segítség jut az érintett térségbe. Sierra Leone-ban például egy vöröskeresztes állomás az ausztrál, a brit, a kolumbiai, a finn, az új-zélandi, a norvég, a svájci és a spanyol Vöröskereszt delegálta személyzettel dolgozik, és a spanyol Vöröskereszt 650 ezer eurót különített el ennek az állomásnak a működtetéséhez.

8. Ami a multilaterális fellépést illeti, az ENSZ főtitkárának már van különmegbízottja az Ebola-járvánnyal kapcsolatos koordinációra. Nem, nem Brad Pitt az, hanem egy bizonyos David Nabarro, és "rendszerkoordinátornak" hívják.

A Világélelmezésügyi Szervezet eközben már megkezdte a felkészülést egymillió ember ellátására az érintett térségben.

A Világbank 200 millió dolláros alapot különít el a válság kezelésére (a világbankos linken át lehet olvasni a járványnak az érintett gazdaságokra gyakorolt hatásáról is).

Az említett Nabarro itt figyelmeztet egyébként a járvány miatt félő országok által bevezetett korlátozó intézkedéseknek (pl. repülőjáratok leállításának) a kontra-produktív hatására. Úgyhogy nem árt tekintetbe venni, hogy itt nem egyszerűen segítségnyújtást kell számolni, mint nettó adományt: vannak kevésbé pozitív interakciók is.

9. Teherviselés tekintetében gondolnunk kell a 120 főnyi egészségügyi személyzetre, akik már meghaltak a járványban. És azokra, akik jelenleg is a helyzet kezelésén fáradoznak (csak az MSF-nek kb. hetvenfőnyi nem-helyi személyzete dolgozik az érintett országokban).

Zárásként (egyelőre): ha valaki nem gondolja, hogy annyira oda kell az ilyesmire figyelni: így néz ki az, amikor a helyzet kezd nagyon elromlani valahol egy ilyen járvány hatására. És itt nem is arra kell gondolni elsősorban, hogy ez majd Győrött vagy Békéscsabán milyen valószínűséggel következik be. Az is figyelmet érdemel, ha a világ néhány tőlünk távolabbi részén nagy lesz a felfordulás.

És míg az iménti felsorolás hosszúnak tűnhetett, összességében ebből egyáltalán nem biztos, hogy összeadódott az a fellépés, amelyre a járvány sikeres kezelése és a károk enyhítése érdekében szükség van.

Frissítés (2014. október 6.)

Íme, a gazdasági károkat illetően friss becslés a Világbanktól.

A jelenlegi vészforgatókönyv (idézem): "In Liberia, the hardest hit country, the High Ebola scenario sees output hit 11.7 percentage points in 2015 (reducing growth from 6.8 percent to -4.9 percent)."

Ez azért érdekes, mert ez egyfelől érv a légi közlekedés leállítása ellen - hiszen az érintett gazdaságoknak már csak ez hiányzik -, másfelől mellette is, hiszen hasonló léptékű vagy potenciálisan nagyobb károk elkerülése a tét a még nem érintett gazdaságok esetében. Íme, egy kockázatelemzés a légi közlekedéssel kapcsolatban (HT 2 ZigZag). Hozzáteszem, hogy a lekapcsolandó nóduszok között nem árthat különbséget tenni például a forgalom intenzitása tekintetében egyfelől, illetve az adott területen jelenlévő fertőzöttek számának tekintetében másfelől (az "adott terület" itt kényszerűen az adott államhatárok közötti területet jelenti, függetlenül a fertőzöttek pontos eloszlásától az adott államon belül).

Illusztrációként a problémát illetően érdemes a texasi esetre gondolni, amellyel összefüggésben most több, mint száz ember áll megfigyelés alatt. Ezt a kihívást kellhet elkerülni a megfelelő intézkedések révén. Ez a kihívás fejlett egészségügyi rendszer mellett is komoly kihívás.

És közben megvan az első spanyol eset is.

A repülőjáratok leállításának problémájára visszatérve: ez egyáltalán nem egy egyszerű kérdés. A probléma megközelíthető több szemszögből, például a remélt hatások szemszögéből. Ezek nem feltétlenül elérhetők. Teszem azt, Texas például megtiltja járatok fogadását Guineából, megkésve, az első, náluk észlelt megbetegedést követően. Vagy az Emirates leállítja a járatait Guineába. Ettől még kerülhet fertőzött utas mind Texasba, mind Emirates-járatra, csak más állomásokon keresztül.

Ha pedig minden légi járatot leállítunk az érintett országokból, akkor a potenciális utasok elképzelhető, hogy szárazföldi közlekedéssel közelítik meg a B-opciójuk szerinti alternatív repteret. Szóval ezt a dolgot tiltások révén kezelni nem hoz tökéletes eredményt sajnos. Van hatása az intézkedéseknek, de nem tökéletes, erre kell felkészülni.

A légi társaságok ráadásul nem érdekeltek járatok leállításában, csak végszükség esetén. Annak idején Kelet-Ukrajnában is csak akkor reagáltak járatútvonal-módosítás tekintetében, amikor már muszáj volt, miután a Malaysian Airlines MH-17-es járat odaveszett. Közben pedig egy Ebola-fertőzöttekkel teli járatról a jelek szerint engedik elslisszolni a veri importent peszindzsöröket, mert azok ugye miért is szívnának együtt a nem az első osztályra helyet foglalt népekkel.

2 komment

Címkék: usa franciaország járvány guinea libéria sierra leone ebola közegészségügy kínai népköztársaság tehermegosztás WHO nemzetközi tehermegosztás

A bejegyzés trackback címe:

http://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr26640509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Link elek 2014.08.27. 17:53:35

A jarvanyugyi illetekesek a madár/sertésinfluenza kapcsan tobbszor mondtak, hogy 5-10 even belul ki fog alakulni olyan verzio, ami olyan gyorsan terjed, mint az emberi influenza, es halalos.
Ha egy rendkivul nehezen terjedo halalos betegseg (ebola) ekkora gondot okoz, akkor a halalos influenza sok millio halalos aldozatot fog szedni a surun lakott teruleteken, foleg a slum-okban. :(
Te tudsz tervekrol, amik kepesek nagymennyisegu embert szeparaltan/karantenban tartani?
Valahogy nekem nagyon hianyzik az emberek elozetes meggyozese. Ha mar terjed, akkor max. katonai/rendori erovel lehet tobbszazezer embert "haziorizetben" tartani.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2014.08.28. 16:40:31

@Link elek: az az igazság, hogy még az influenzavírusok is megölnek évente 250-500 ezer embert. Relatíve nem magas, 5-10%-os halálozási arány mellett is összejön ez. A "spanyolnátha" így ölt meg 50-100 millió embert annak idején.

Tökéletes karantén valószínűleg nincsen. Eszembe jut pl. maga Clausewitz, ő is egy karanténművelet során halt meg, kolerafertőzésben. Valószínűleg nincs az az emberi hadsereg, amelyik 100%-os sikerrel végre tudná hajtani ezt a feladatot, ha igazán eldurvul a helyzet.