HTML

Utolsó kommentek

Amiről itt szó van.

A téma: külpolitikai praktikák, praktikus külpolitikák. És ezek létrejöttének minden politikatudományi, gazdasági, társadalmi és emberi vonatkozása. Egyszóval a külpolitika-elemzés. A bejegyzések szerzői tartalmára vonatkozóan minden jog fenntartva. --------------------------------------- A blog gazdája, de nem az egyetlen szerzője, dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábban pedig dolgozott a Magyar Külügyi Intézetnél is.

Háttér

Háborúellenes mozgolódás Nagy-Britanniában

2011.02.13. 21:41 :: Marton Péter

A Guardian lehozta a hatvan éve létező War on Want (magyar fordításban kb.: "háború az ínség ellen") szervezet nyílt levelét/felhívását, melyet a szervezet jelenlegi igazgatója, John Hilary és mások írtak alá. Arra buzdítanak, hogy aki most rögtön abbahagyná az afganisztáni háborút, az küldje el az "igen" szót e-mailben egy általuk megadott címre. Nem fogom lefordítani az egész szöveget, csak kiragadok pár sokatmondó részletet a magam olvasatában.

A Guardian oldalán lehozzák a War on Want születését megelőző, hatvan évvel ezelőtti nyílt levelet is, mely szerintük ugyanúgy egy megnyerhetetlen háború alatt íródott, mint a mostani. Az a levél annak idején képeslapok küldésére szólított, hogy azonnali és feltételek nélküli tárgyalások kezdődjenek a Szovjetunióval. Az akkori megnyerhetetlen háború, amelyre utaltak (1951-ben) a koreai háború volt; a mostani ugyebár az afganisztáni lenne. A megnyerhetetlen háborúkat pedig az aláírók  szerint fel  kell adni lehetőleg azonnal  (és ezzel  másoknak iziben megnyerhetővé tenni) - ezért mozgósítanak most az afganisztáni háború befejezéséért.

Utalnak ennek megalapozása érdekében egy friss közvélemény-kutatásra, miszerint a brit emberek 70%-a szeretné, hogy a brit csapatok "azonnal" vagy "hamarosan" távozzanak Afganisztánból. Egy mondattal később pedig felfedik, hogy ők az "azonnali" opció hívei. (Nyilván korrektebb lett volna az azonnali távozást pártolók arányát említeniük ennek fényében - az azonnali kivonulást csak olyanok képesek követelni, akik vagy rosszban sántikálnak, vagy lövésük sincs a lehetséges következményekről.)

Ennyit a levél tartalmáról magáról. Számomra külpolitika-elemzési szemszögből érdekesebb volt, hogy a levelet hány szakszervezeti vezető írta alá. Íme, a lista:

Len McCluskey, a Unite szakszervezet főtitkára;

Dave Prentis, a Unison szakszervezet főtitkára;

Sally Hunt, a University and College Union (UCU) főtitkára;

Jeremy Dear, a National Union of Journalists főtitkára;

Mark Serwotka, a Public and Commercial Services Union (PCS) főtitkára;

Billy Hayes, a Communication Workers Union főtitkára;

Bob Crow, a Rail Maritime and Transport Union (RMT) főtitkára.

Rajtuk kívül még az aláírók között voltak parlamenti képviselők is néhányan, vagy például az elsősorban a guantanamói foglyok jogaival és jogsérelmeivel foglalkozó szervezet, a Cageprisoners (ex-guantanamós) vezetője, Moazzam Begg. Róla érdemes tudni, hogy a tálib gerillaháborút nyíltan a külföldi megszállás elleni jogos harcnak nevezi, és "remek" kapcsolatai vannak iszlamista körökben.

A kérdéses szakszervezetek tagsága a mindentudó Wikipedia szerint így fest, néhány példa: UNISON: 1,3 millió; PCS: 320 ezer; UCU: 116 ezer; RMT: 80 ezer. Természetesen a teljes tagság(ok) nem áll(nak) ott a fenti kezdeményezés mögött, bár az érintett szakszervezetek struktúrái a kezdeményezés támogatására való mozgósításhoz nyilván hasznosulnak majd, ha egyszer a vezetés a War on Want-féle levél aláírására adta a fejét.

Nem precedens nélküli az ilyen politikai szerep, és bizonyos esetekben a tagság egy jelentős részének a szimpátiája is sejthető. A UCU, vagyis a többek között az egyetemi tanárokat és más, a felsőoktatásban részt vevő oktatókat tömörítő szervezet az elmúlt években például Izrael elleni határozataival vált ismertté (az izraeli felsősoktatási intézményekkel való együttműködés bojkottját akarja a tagság egy része). Ezek után minden bizonnyal vevők az afganisztáni háborúért a nyugati vezetőket felelőssé tevő narratívára is. Bármire - Johan Galtung strukturálisimperializmus-elméletének megfelelően -, ami a "centrális perfiéria vs. perifériális periféria" konfliktus látszatszintű elfedésére alkalmas lehet.

A politikai szerep mibenlétét az egyes szervezetek esetében, mint látható, a szervezet plenáris döntéshozó szervei határozzák meg olykor (például az UCU esetében küldöttgyűlést tartanak). A UNISON tagjai a tagdíjuk befizetésekor viszont kapásból dönthetnek például arról, hogy hozzájárulnak-e a szervezetnek a brit Munkáspártot támogató alapjához; alternatív lehetőség, hogy a UNISON általános, politikai jellegű kampánytevékenység folytatására szolgáló alapjába fizethetnek be; illetve dönthetnek úgy is, hogy a rendes tagdíjon felül más hozzájárulást az UNISON működéséhez és céljaihoz nem tesznek. Ott tehát a vezetés a teljes tagságtól izoláltabban hoz döntéseket ezen a téren.

8 komment

Címkék: média nagy britannia afganisztán szakszervezetek aktivisták diskurzus érdekcsoportok

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr32659054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link Elek 2011.02.14. 10:14:14

jopar trillio $ el fog kolteni Afganisztanban meg amerika, mire kivonulnak.
utana meg szerintem visszater ugyanaz ami elotte volt: vagy a drogkereskedok/hadurak, vagy a taliban onkenyuralma.
ahhoz, hogy valami torok/indonez tipusu demokratikus iszlam allam letrejojjon rengeteg dologknak meg kene valtoznia.
pl:
-falusi/varosi arany, jelentos tomegeknek kene varosba koltoznie
-kozlekes, az aruknak emberek jelentos reszenek _ utazási időben_ mérve kozel kell lenniuk egy varoshoz
-tv/radio/ujsag/internet: ki kell alakulnia valmilyen "közös jelen"-nek, vagyis az emberek donto reszenek kb. ugyanazt kell hogy jelentse Afganisztan
es meg ki egy rakat aprobb dolog kell, hogy az egesz videk ne mentalitásában középkori legyen, ahol csak a hűbéresi hatalmi viszonyok sikeresek.

amig a mostanihoz hasonlo viszonyok uralkodnak, csak rendkivul laza szovetsegek kepesek uralkodni, ahol az egyes alvezereknek oriasi szabadsaga van, hogy milyen szabalyokat hoz, es tartat be, mert völgyenként rendkivul eltero a népesség.
Ebbol meg a szervezett bunozesen, es a talibanon kivul mast nem nagyon latni.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.02.14. 13:27:36

@Link Elek: Alapvetően nem is kötekednék egyik megállapítással sem. Más kérdés, és bosszantó, hogy az elmúlt tíz évben néhány egyszerű, de nagyszerű húzással azért jobb eredményeket is el lehetett volna érni. Legfőképp pedig a kezdettől jobban kellett volna mindenkinek Afganisztánra figyelnie. Viszonyításképpen: Afganisztán most kerül az USA-nak durván évi százmilliárdba (a fejlesztési pénzek sokszorosát kitevő katonai műveleteket beleszámítva), és Irak sokkal több pénzt nyelt el ennél az igazán kritikus évek alatt.

Ezek az aránytalanságok látványosan megfigyelhetők akkor is, ha mondjuk az európai országok segélyköltekezését nézzük néhány random példán keresztül: 2007-ben az Egyesült Királyság hatszor annyi segélyt juttatott Nigériának, mint Afganisztánnak; ugyanebben az évben Németország 6,3-szor többet adott Iraknak, ötször annyit Nigériának...

Ezek után most marad a reménykedés, hogy az afgán biztonsági erőket talán időben elég jó szintre sikerül felhozni, a lojalitásuk hosszú távú megőrzése mellett, ahhoz, hogy a dzsihádista tábor ne tegyen szert ismét kellemes, "landlocked" bázisra - ahol az intervenció lehetőségei ellenük (mivel Pakisztán ott lesz a terep és az amerikai haderő között) korlátozottak.

Link Elek 2011.02.14. 21:21:10

kicst idevag:
For their part, [Egyptian protest leader Ahmed] Maher and his colleagues began reading about nonviolent struggles. They were especially drawn to a Serbian youth movement called Otpor, which had helped topple the dictator Slobodan Milosevic by drawing on the ideas of an American political thinker, Gene Sharp. The hallmark of Mr. Sharp’s work is well-tailored to Mr. Mubark’s Egypt: He argues that nonviolence is a singularly effective way to undermine police states that might cite violent resistance to justify repression in the name of stability....
www.politico.com/blogs/bensmith/0211/The_most_influential_American_political_figure_youve_never_heard_of.html

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.02.15. 16:00:02

Sharp munkáit ezek után tutira el kell olvasnom. Bár persze ilyenkor mindig előtör belőlem a szájhúzás vagy sznobizmus, hogy itt olyasminek a lekopirájtozása zajlik, "az Egyesített Recept" néven, amit igazából ügyesen űzött sok mindenki, Gandhitól kezdve a Tienanmen téri magányos férfiig, aki - pár percre - megállította a harckocsikat. Ez innentől azt sugallja, hogy egy szorgalmas amerikai elme nélkül egy forradalom sem kaphat lángra a jövőben. Hasonlít a szitu ahhoz, pontosabban a jelenség egy tőről fakad azzal, amikor divatba jött az iráni megmozdulásokat Twitter-forradalomként emlegetni. Közvetve ehhez kapcsolódóan friss és érdekes cikk amúgy: www.nytimes.com/2011/02/15/business/media/15facebook.html?_r=1&hp

Link Elek 2011.02.15. 16:18:27

egyiptomban a facebooknak sok szerepe volt, de Wael Ghonim marketing tudasa nelkul onmagaban nem lett volna eleg.
The Facebook Freedom Fighter
www.newsweek.com/content/newsweek/2011/02/13/the-facebook-freedom-fighter.html

o valasztotta khaled said halalat, mint szimbolumot, es csinalta meg a "we are all khaled said" oldalt.
ha belegondolsz, amikot a tuntetoket elkezdtek utni a rendorok, akkor onmagukat is khaled said-nak gondoltak, es rajottek, hogy nem mehetnek haza, mert akkor ugyanugy fognak agyonverni a rendorok embereket.
ilyen jol kitalalt politikai uzenet ritka.

a tea party-sok uzeneterol mondtak meg hogy nagyon eros: "We want our government back" ezt hasznaltak a GOP primary-kon. gyoztek is sokfele.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.02.15. 21:48:01

Érdekes figura ez a Ghonim. A cikk szerint a neki pénzt ajánló, meg nem nevezett amerikai NGO-t röviden és tömören elutasította. Aztán az el-Baradei-féle oldal kezelése után is igyekezett akadályozni, hogy bárki, akár el-Baradei, a maga számára hasznosíthassa a forradalmi hevületet... Vagy reménytelenül demokrata, vagy vezető munkatárs Google-éknél :) De a tréfát félretéve, nem semmi, amit végigcsinált az elmúlt időszakban. Az "Admin 1" júzernév innentől kultuszgyanús.

Link Elek 2011.02.17. 10:19:41

www.kovasboguta.com/1/post/2011/02/first-post.html
Experts say Egypt is the crystal ball in which the Arab world sees its future. Now that Mubarak has stepped down, I can share the work I've done making that metaphor tangible, and visualizing the pro-democracy movement in Egypt and across the Middle East. It is based on their Twitter activity, capturing the freedom of expression and association that is possible in that medium, and which is representative of a new collective consciousness taking form.
www.kovasboguta.com/uploads/4/7/9/5/4795292/egyptinfluencenetworklarge.gif
The map is arranged to place individuals near the individuals they influence, and factions near the factions they influence. The color is based on the language they tweet in -- a choice that itself can be meaningful, and clearly separates different strata of society.
Many fascinating structures can be seen. Wael Ghonim, a pivotal figure in this self-organzing system who instigated the initial protests on January 25th, is prominently located near the bottom of the network, straddling two factions as well as two languages. The size of his node reflects his influence on the entire network.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.02.17. 13:29:32

Látványos. Az ilyen kutatás persze sokak számára lehet hasznos. Idevág:

"To better predict what events might trigger such uprisings, the CIA has assembled a 35-member task force to analyze trends on social media websites and events as they develop, CIA Director Leon E. Panetta told the committee. But there's a "massive amount of data," Panetta said, noting that there are 600 million Facebook accounts and 190 million Twitter accounts and that 35,000 hours of video are uploaded to YouTube every day."
-- Innét: www.latimes.com/news/nationworld/nation/sc-dc-0217-intel-hearing-20110217,0,4612693.story --

Az amerikai gyakorlatban nagyon benne van, hogy mindig jobb cselekdni, mint nem cselekdni. Jobb tudni, mint nem tudni. Nem biztos, hogy mindig így igaz...