HTML

Utolsó kommentek

Amiről itt szó van.

A téma: külpolitikai praktikák, praktikus külpolitikák. És ezek létrejöttének minden politikatudományi, gazdasági, társadalmi és emberi vonatkozása. Egyszóval a külpolitika-elemzés. A bejegyzések szerzői tartalmára vonatkozóan minden jog fenntartva. --------------------------------------- A blog gazdája, de nem az egyetlen szerzője, dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábban pedig dolgozott a Magyar Külügyi Intézetnél is.

Háttér

Jólét és nyugdíj - és a katonai műveletek Líbiában

2011.06.12. 20:17 :: Marton Péter

A líbiai műveletek nem azt az eredményt hozzák, amire egyesek számítottak. A norvég Aftenposten számításai szerint május végéig 2360 légicsapás 98 harckocsival, 134 katonai járművel, 40 kisebb-nagyobb vezetési központtal és 286, lőszerek raktározására szolgáló ilyen-olyan létesítménnyel végzett (tegyük hozzá ironikusan: némelyikkel ezek közül lehet, hogy többször is).

A tényleges harci bevetések egyharmadát két ország, Dánia és Norvégia repülte, az arányokat figyelembe véve közülük is a norvégok a legtöbbet. Történik mindez azok után, hogy Sarkozy francia elnök annyira nagyon siettette az egész akciót. Az elhúzódó műveletek persze kellemetlenek az ő számára is: a külföldi katonai műveletek finanszírozására minden bizonnyal kiegészítő hozzájárulást lesz majd kénytelen szerezni a francia Nemzetgyűléstől. A célpontok bombázása amerikai támogatás nélkül egyébként eleve lehetetlen volna, hírszerzés, célpontgenerálás területén amerikai segítség nélkül ennyit sem lehetett volna elérni, mint eddig.

Nem csoda, hogy ezek után beindul egymás hibáztatása, mindenki egy kicsit több támogatást szeretne kicsikarni mindenkiből. Németország, Spanyolország, Törökország, Hollandia és Lengyelország kapnak például kritikát és/vagy noszogatást, különféle okokból. Amerikai részről újra láttam cikkben felbukkanni - 2006-2007 után - az "ISAF = I Saw Americans Fighting" szlogent hivatkozási alapként, és ez (minden igénytelenségével és árnyalatlan véleménynyilvánításával együtt) önmagában is sokat mutat. Újra téma az afganisztáni tehermegosztás, illetve erősödik a NATO-val kapcsolatos kritika általában.

Amerikai részről a napokban a leköszönő védelmi miniszter, Robert Gates tett csípős megjegyzéseket többek között - kihasználva, hogy már sokkal szabadabban beszélhet. Andrew Exum, akire nehéz nem Abu Muqawamaként gondolni - amikor még Afganisztánról is csak szerényen blogoló szerző volt -, egyenesen úgy mondja: "Az európaiak bőkezű jóléti programok részesei, és ezt az Egyesült Államok által a védelmi költekezésükkel kapcsolatban nyújtott szubvenciónak köszönhetik."

Az biztos, hogy Európában jellemzően nem zajlik komoly stratégiai előretekintés, amely a fent említett szubvenció nyilvánvalóan várható csökkenésével tervezve a szükséges lépéseket latolgatná úgy igazán alaposan. Éppen a norvég kormány - melynek helytállását amerikai részről is különösen pozitív példának tartják - mutatja ennek a jelét világosan. Jens Stoltenberg miniszterelnök - a kormányzó Munkapárt politikusa - egy zárt ülésen a ledobott bombák mindegyike kapcsán állítólag egy-egy, öregotthonban élő nyugdíjas feláldozását vizionálta, a műveletek velejárójaként. Eszembe is jutott erről a Zetta Flo együttes "Isten óvja a nyugdíjrendszert" kezdetű nótája, a Middle Class Prayer.

De aztán az a hír is eszembe jutott a napokból, miszerint a norvég Globális Kormányzati Nyugdíjalap, vagyis közismertebben a "norvég olajalap", beelőzte az Abu Dhabi Befektetési Hatóság alapját, és jelenleg a legnagyobb a világon (570 milliárd dollárra rúg). Ennek az olajalapnak a helyzetét az olaj világpiaci ára pedig elég egyértelműen befolyásolja. Tehát a Stoltenberg által hangoztatott összefüggés finoman szólva nem ilyen egyszerű.

Vagyis, a Nyugat nevében szólva itt, beleugrottunk egy vadiúj háborúba, miközben az afganisztáninak a menetét is a költségek diktálják már jó ideje. Mindezt retorikai csapdákkal súlyosbítottuk, amelyek miatt folytatni kell az egészet Kadafi távozásáig, elvileg. A kitartás viszont sokakból hiányzik, és demagóg módon a többség a másik kertjében látja zöldebbnek a fűt, a saját áldozatát pedig túl nagyra értékeli. Az eredmény az, hogy a NATO működését illetően egyre vadabb kritikákat hallani a politikai és a védelmi elit körein belülről.

16 komment

Címkék: usa franciaország norvégia németország hollandia törökország dánia költségvetés nato lengyelország légierő védelmi költségvetés katonai műveletek jóléti költekezés

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr192978628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link Elek 2011.06.12. 21:24:40

eszmeletlenul elszalltak a katonai kotlsegek es europa azt hiszi, hogy politikailag kepes kezelni minden problemat. a katonai kotlsegveteseket mindenhol csokkentik a katonak meg igyekeznek fenntartani a harckepesseg latszatat. azt lehet olcson.
raadasul europa kozos vedelmet megszervezni elvileg sem lehet. a ~30 katonasag keptelen egysegesse valni, sem a beszerzes, sem az iranyitas, sem a politikai iranyitas nem kozositheto. az meg hogy a kis hadseregek beolvadjanak a nagyokba megint lehetetlen (mondjuk a magyar a nemetbe)

tehat az irany sincs meg, hogy merre _lehetne_ menni. szerintem marad a mostani olcso boklaszas.

ami erdekesebb: te mennyi eselyet latod, hogy a frissen bukott Kadafi utan jovo vezetes bead NATO, EU felveteli kerelmeket?
mindegyiknek nagy ertelme lenne szerintem mind libiai, mint EU, mind NATO szemszogbol nezve.

Link Elek 2011.06.13. 07:21:18

mas:
Some Police Recruits Impose ‘Islamic Tax’ on Afghans
www.nytimes.com/2011/06/13/world/asia/13police.html

viszater/ujra keletkezik a talibant megelozo hadurak uralma?

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.13. 11:42:26

@Link Elek: egy ilyen húzás, mármint a felvételi kérelmek benyújtása nem lehet rossz húzás taktikailag a TNC részéről, bár akkor pl. garantáltan fel kell majd venniük a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel: www.english.rfi.fr/africa/20110602-libyan-rebels-will-recognise-israel-bernard-henri-levy-tells-netanyahu

Viszont a NATO és az EU éppen a gyenge lábakon álló európai stratégia miatt nem biztos, hogy erre érdemi választ ad majd.

Az EU örül, ha sikerül felvennie Horvátországot, és valahogy átvészeli a pénzügyi turbulenciát (bár a görög válság meglehetősen együgyű, hitelválságot hitellel gyógyítani akaró rendezési kísérlete nem segíti majd ezt). A kontinensen kívülről felvennie valakit - ahhoz amúgy is a helyzet olyan újraértelmezése kellene, amilyet egyelőre nem látok a horizonton. A NATO pedig előbb indít másfél évtizedes kiképzőmissziót arrafelé, ha most tippelnem kell.

Ugyanakkor viszont a rossz értelemben vett spontaneitás jelentkezésének a valószínűségét, illetve a szimbolikus politizálásra való hajlamot a NATO esetében is egyre kevésbé szabad alábecsülni, az az érzésem.

Az afganisztáni történet elég szomorú... Még 2009-ben előre leírtam, kissé talán túl tudományos stílusban, hogy mi a hátulütője annak, amikor a biztonság érdekében felfegyverzünk mindenféle idegeneket...
statefailure.blogspot.com/2009/03/from-aiv-giv-hydra-to-wardak-appf-and.html

bájgúnár 2011.06.13. 14:46:23

megkeverni a szart bevonúlni,szétlövöldözni más országokat aztán elhúzódó ideig megoldás nélkűl ottmaradva fentartani a szart.Ez a NATÓ ásmár az unio is!

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.06.13. 16:07:18

Figyelembe véve a líbiaiak harcértékét, nem meglepő hogy ilyen a helyzet, technicalokról beszélünk és nem német páncélos ékekről.

Az EU és a NATO újabb leckét kap abból, hogy a fegyveres konfliktusok bizony két-három hétnél tovább is elhúzódhatnak, és akkor is bajlódni kell velük, amikor már rég más a legpörgősebb téma a sajtóban.

Költséghatékonyabb, kevésbé hi-tech, fegyverekre (és egyáltalán katonai szemléletmódra) lenne szükség, hogy ne okozzon gondot egy több évig tartó háború megvívása. Mármint ha a háborúnak vannak reális célkitűzései. A líbiai felkelők meg - ha minden így megy tovább - 1 éven belül simán nyernek.

ja, és
ISAF = I suntan at FOB :)

igényes 2011.06.13. 16:45:04

Szerintem itt nagyon másról van szó. A NATO a meglévő kapacításával, a rendelkezésére álló erőkkel és eszközökkel röpke egy hét alatt birtokba vehetné teljes egészében Libiát a törzsekkel megegyezhetne. Talán még a Magyar Honvédség is képes lehetne rá, ha lizingelhetne repülöket és csapatszálító hajókat. Én a magam részéről alvállalkozóként bevállalnám. Az eddig biztosított ráfordításokat amennyiben megkapnám, és az általam igényelt eszközöket lizing formájában tadnák, tényleg egy hét alatt végeznék a feladattal.

Kérdés mi lenne a lejárat elött fegyverkészlettel, hadianyaggal stb.

SPU 2011.06.13. 16:51:00

mit keres a nato liboaban mierz budos az a kadafi akinek evtizedeken at a kegyeit kerestwk az egesz egy nagy hazugsag ujabb haboru mondvacsinalt aljas indpkbol ld olaj ld imperoalizmus az egesz szart amcsi ugynokpk kavarjak iranyitjak az erre kialalt facebookkal tk

SPU 2011.06.13. 17:00:10

natobol kilepni de gyorsan miert kell nekunk minden gazemberseghez nevunkez penzunlet katonaink eletet adni

SPU 2011.06.13. 17:01:57

au alternazov helyrsoras az ipod reklamja bocsi

igényes 2011.06.13. 17:25:11

@SPU:
Érdekes kérdés, mit is keres az Észak Atlanti Szövetség Libiában?

Mit is keresnek? Lehet, hogy egy sor opciós szerződés van a NATO tagországok felső vezetőinek birtokában. A NATO és Kadafi sem támadja az olajkutakat.

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2011.06.13. 17:30:32

Hitlernek tulajdonítják ezt a mondatot: "Oroszországnak csak a kapuit kell betörni, utána összeomlik magától". Nem tudom, hogy mondott-e ilyesmit valaha, de azt gondolom, hogy nyugaton is sokan azt hitték, vagy azt szerették volna hinni, hogy néhány bombával, fegyverszállítmányokkal, a lázadók támogatásával el tudják érni Kadhafi távozását, trón, vagy fejvesztését. Természetesen az lett volna a legpraktikusabb, és legolcsóbb ha a saját népe űzi el, de az arab tavasz forradalmi hevülete nem igazán ragadta meg a szomszédaikhoz képest magas életszínvonalon élő lakosságot. Pedig még a líbiai "Harag napját" (feb 17.) is megszervezték nekik Londonból. Kadhafi azonban kitart, a háború elhúzódik, a költségek pedig egyre nőnek, érthető, hogy a szent szövetség tagjai között nő a feszültség. A líbiai rezsimváltásban résztvevő országok lakosságának gyakorlatilag semmi haszna nem származik az akcióból, sőt, amíg a líbiai kaland költségeit az adófizetők állják, a haszon az olajtársaságok, az újjáépítésben részvevő cégek, a bankok, a biztosítótársaságok, a fegyvergyárak,...stb tulajdonosainak a zsebébe fog vándorolni.
Az USA kongresszusában egyébként már azt is természetesnek veszik, hogy a Kadhafi utáni új Líbia majd összedobja a saját "felszabadításának" a költségeit. Ennek az első részleteit már be is zsebelték, Kadhafi személyes vagyonán kívül, a Líbia olajbevételeiből származó többlet befektetésével foglalkozó állami szervezet számláit is zárolták.

venember 2011.06.13. 17:51:39

@igényes: A válasz egyszerű. Ők is mint Szaddám az olajnál áttértek az EURO, illetve az arany alapú elszámolásra. Ez verte ki a biztosítékot a "civilizált" nyugatnál.
Érdekes, hogy a felkelőkhöz eljuttatott nyugati tanácsadók először egy új "Nemzeti Bankot" hoztak létre, ami bejelentette, hogy a helyreállítás költségeit privatizációból fogják fedezni.
Jó mi, háború még javában dúl, de már a pénzt osztogatják. Ennyit a nyugati "értékrendről". Pfujj

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.13. 19:43:23

@igényes: ha a NATO-ba beleértjük az Egyesült Államok teljes potenciálját + abból indulunk ki, hogy Líbia jelenti az egyetlen stratégiai kihívást + nem számít, _hogyan_ érünk el ennek a kihívásnak a kezelése kapcsán világosan definiált célokat, valóban könnyebb lenne sikerre vinni ezt a dolgot, de ezek a feltételek nem állnak fenn.

@SPU: egyelőre mi vagyunk az igazi hunyók. A légierőnk líbiai bevetésére effektíve esély nincs. A NATO-tagság viszont több százmilliárd forint éves megtakarítás, ha figyelembe vesszük, mit kellene a védelemre (és ugyanúgy missziókra is) elkölteni semleges országként.

@SchA: igen, egy éven belül reális lehet, úgyhogy így utólag nyilván készültek is megfelelő költségbecslések - csak hát miért utólag, az a baj. Egyetértek a paradigmaváltás szükségességét illetően is - és mikor lesz erre jobb alkalom, tanulságok levonását követően, mint éppen most, Líbia után...? Amennyiben illetékes körökben eljutnak odáig, hogy levonják ezeket a tanulságokat.

Link Elek 2011.06.16. 07:02:27

kicst kapcsolodik:
index.hu/kulfold/hirek/2011/06/15/bepereltek_obamat_libia_miatt/

nekem ez hasonlit ahhoz, amikot a Log Cabin Republikanusok pereltek mult evben, az obama adminisztracio meg vedekezett, es vesztett a DADT ugyeben.

a republikanusok kommunikaciosan nem tamadhattak, mert eleve republikanusok akartak a DADT visszavonasat.

most nem csak Kuchinich, hanem Ron Paul is a felperesek kozott van, de rola hallgatnak egyelore a hiradasok, ha itt is "veletlenul' veszt az obama adminisztracio, az precedens lehet, hogy a kovetkezo elnokok mikor indithatnak haborut es hogyan.
szerintem ez a cel. hogy ne tortenhessen iraq/afganisztan fele 10+ eves haboru a kongresszus kifejezett elozetes utasitasa nelkul.
libia raadasul jo "probaterep" erre, ha az amerikaiak elhagyjak a terepet akkor az europaiaknak nem lesz mas lehetoseguk, mint fejlesztik a katonasagukat. nem hianyzik olyan rengeteg dolog, es arra megy a tortenet amerre Gates kerte, hogy menjen.
csak van egy kis extra noszogatas. az amerikaiaknak jogilag tilos ott lenni.
persze utana hozhat a kongresszus explicit engedelyt is a haborura. tehat meg a flexibilitas is megmarad.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.16. 09:17:29

@Link Elek: abszolúte - és nemhogy Gates, de talán még Obamáék szándékaitól sem esik olyan távol, ha a per végül sikeres lesz. A War Powers Resolution eddig a dupla végrehajtó hatalmi ág toleráns megközelítése miatt nem akadályozta, hogy az Egyesült Államok vezessen mindig, mindenhol. Most viszont hiányzik az ezzel kapcsolatos akarat, és az európai államokkal így megtapasztaltathatják, milyen az, amikor valaki a "jaj, sajnos meg van kötve a kezem" című érvvel jön. Ez tulajdonképpen kompatibilis Obama puha landolási nagystratégiájával, amelynek a célja, hogy megértessék a világban legalább néhány szereplővel: muszáj némi felelősséget elvállalni, mert egy régi világ letűnőben van.