HTML

Utolsó kommentek

Amiről itt szó van.

A téma: külpolitikai praktikák, praktikus külpolitikák. És ezek létrejöttének minden politikatudományi, gazdasági, társadalmi és emberi vonatkozása. Egyszóval a külpolitika-elemzés. A bejegyzések szerzői tartalmára vonatkozóan minden jog fenntartva. --------------------------------------- A blog gazdája, de nem az egyetlen szerzője, dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábban pedig dolgozott a Magyar Külügyi Intézetnél is.

Háttér

Katari soft power Líbiában II.

2011.06.22. 07:01 :: Marton Péter

Újabb képi bizonyítékát szállítjuk Katar növekvő befolyásának Líbiában. Már annak idején, még a beavatkozás előtt is líbiai tüntetők által lengetett katari zászlóra lettünk figyelmesek egy olyan megmozduláson, ahol a katari székhelyű al-Dzsazíra egy munkatársának a halála miatt, kegyeletüket is leróni gyűltek össze az emberek, Bengáziban. Katar aztán hat Mirage-zsal  és a felkelőknek nyújtott közvetlen támogatással résztvevője lett a nemzetközi intervenciónak, egy időre befogadta a Kadafi-párti katonák által megerőszakolt Iman al-Obeidit (majd pontosan nem ismert okokból, talán a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács óhajára, visszaküldte Líbiába), március 27-ére pedig már olajszerződéseket biztosított magának az öbölbeli emirátus.

Ebben a friss cikkben (Reuters) most naprakész áttekintés is olvasható. Katarból jön készpénz, gázolaj, dízelolaj, tán még Milan rakéták is, harckocsik ellen. Egy tobruki mérnök azt mondja: "még a kisgyerekek is tudják, hogy Katar mennyire sokat tett értünk". A felkelők kormányának gazdasági minisztere, Abdullah Shamia maga is nyugtázza ezt, segítségnek nevezve a katari támogatást "mindenben".

Képi bizonyítékok (a fenti cikk mellől): Mohamed Salem fotói (Reuters) - 2011. június 8., Bengázi. Balra a katari emír, Sheikh Hamad bin Khalifa al-Thani képe van kirakva, azzal a felirattal, hogy "Katar, a történelem örökké emlékezik majd ügyünkhöz nyújtott támogatásodra". Jobbra pedig a katari zászló (a recés az) látható felfestve a falra.

Nagy pirospontgyűjtés zajlik arrafelé, de Katar mostanra egyértelműen kiemelkedik az eredményeivel a sokaságból; esetében a reakciók érezhetően többet mutatnak egyszerű diplomatikus visszaintegetésnél.

Ehhez képest - viszonyításul - például Szlankó Bálintot először nem akarták bevinni a felkelők Miszrátába, mert az egyik hajó kapitánya úgy gondolta, hogy a kelet-európaiak Kadafival vannak. Azért Bálintot nem kell félteni, a (negatív avagy pozitív) soft power jelentőségét pedig nem kell túlbecsülni - ha minden igaz, Bálint most is ott van Miszrátában éppen; két nappal ez előtti cikk tőle, úton odafelé, itt.

A "kelet-európaiakkal" kapcsolatos kontextust illetően pedig olvasható az én írásom Bulgária Líbia-politikájáról itt.

14 komment

Címkék: magyarország katar líbia kelet európa soft power diskurzus üzleti érdek

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr943004961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link Elek 2011.06.22. 08:22:57

a foldgaz europaba az jo qatari ervnek tunik. LNG-bol mar most is qatar a vilag legnagyobb exportore. ertenek hozza:)

The Benghazi Mission
Diplomats Flock to Rebel City
www.spiegel.de/international/world/0,1518,769470,00.html
Mahmoud Shammam also has something to say about Qatar as he leans back into one of the hotel sofas, a broad-shouldered bodyguard watching over him. Shammam left Libya 35 years ago and returned in early May. He was a member of Al-Jazeera's board of directors in Doha, and he is now the minister of media for the interim government. "We get everything from Qatar, we get the whole Qatar," he says with a booming laugh. "No other country gives us as much support." Qatar has already spent hundreds of millions of dollars on gasoline, relief supplies and weapons. Doha plans to transfer another $300 million (€211 million) to the rebels' account, which was opened in Doha, of course. There is a daily direct flight between Doha and either Benghazi or Tobruk.

Why is the small Gulf emirate, a monarchy, supporting a revolution? Qatar wants to expand its influence in North Africa, says Shammam. Others speculate that Qatar is thinking of bringing Libyan natural gas to Europe and thus compete with Russia.
In Benghazi, at any rate, Qatar is doing its best to remain invisible. The desk clerk at the Tibesti claims there are no Qataris in the hotel. But they booked the entire 10th floor, where there are muscular bodyguards jogging up and down the hallways. When asked about their duties, they remain taciturn, saying that Qatar is merely fulfilling a humanitarian mission, flying in medication and evacuating the wounded.

The souvenir dealers in the old part of the city seem to have the best insights on which countries are the most popular in Benghazi at the moment. A boy there is selling revolutionary armbands, bags and sunshades, as well as hand-sewn flags from France, Great Britain and the United States. They are selling well, he says. And Qatar? Sold out, he says with a grin.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.22. 09:16:39

@Link Elek: csúcs - ez a cikk elkerülte a figyelmemet... a "Qatar sold out" elég jó indikátornak tűnik :)

Viszont, ha LNG helyett vezetékes bekötésben gondolkodunk, ahhoz a törököknek is lesz egy-két érdektől fűtött szava...
www.todayszaman.com/columnist-233395-qatar-iraq-turkey-europe-natural-gas-pipeline-from-dreams-to-reality.html
"The sheer size of natural gas reserves suggests that pipeline projects may be implemented in addition to the LNG method. In the long run, it will be possible to export Qatar’s natural gas to Europe using an alternative pipeline passing through Iraq and Turkey, which is a cheaper and more secure method. For a European Union that is eager to reduce its dependence on the Russian Federation, which currently supplies 44 percent of its natural gas requirements, Qatar is a major supply country in terms of the diversification of natural gas resources and the security of supply."

Link Elek 2011.06.22. 16:47:55

allitas: Qatar erdekelt az arab demokratizalodasban

a gaz elfogy egyszer, a hir csatornak iranti igeny nem. hosszutavon qatarnak tobb penze lehet az Al-Jazeerabol, mint LNG-bol.
az Al-Jazeera nem BBC hanem CNN tipusu hirtv.
a BBC allami penzen mukodik es celja, hogy megmutassa ami fontos, tehat ha valami fontos es unalmas, akkor a bbc megmutatja hogy unalmas.
a cnn a hirdetok penzebol el, ha van valami fontos de unalmas es egy majdnem olyan fontos de erdekes, akkor ok bar az unalmassal kezdik, de hamar atkapcsolnak az erdekesre.
az al-jazeera is a hirdetok penzere palyazik

a demokraciok _sokkal_ tobb erdekes/kozvetithato esemenyt produkalnak, mint a diktaturak, raadasul a demokraciakban alapertek a sajto es velemeny szabadsag, tehat korlatozni sem lehet az al-jazeerat.
vagyis az al-jazeera _anyagilag_ erdekelt, hogy minel tobb arab orszag demokratikus legyen, vagyis qatar is _anyagilag_ ebben erdekelt.
nem is beszelve arrol, hogy a russia today es a xinhuahoz hasonloan biztosithatja, hogy mindenkeppen elhangozzanak bizonyos velemenyek.
az hogy betorjon az europai, vagy az amerikai piacra az szerintem remenytelen, bar probalkoznak vele.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.22. 18:13:32

@Link Elek: én a gázt és az AJ-t nem vetném össze, de az AJ-t érdekként figyelembe venni ettől még tényleg érdekesnek tűnik.

Kicsit utánamentem a számoknak. A hirdetési bevételekről:
"In 2010, spending on Al-Jazeera's channels reached almost $650 million, but just $29 million was from Al-Jazeera English, according to data from market-research firm Ipsos. The Al-Jazeera Sports channel the company has invested heavily in lately can command high ad rates for popular sports events such as the World Cup, said Elda Choucair, general manager of Omnicom's PHD in Dubai, a center for Middle East ad sales."
adage.com/article/global-news/al-jazeera-english-build-audience/228094/

A gáz, az AJ és egyebek mégis inkább egy egységes nagystratégia részeként nézendők szerintem. A cinikus érvektől, miszerint a bahreini intervenciót feledtető, szándékosan látványos ténykedésről van szó, a spekulatív érveken át, miszerint a vezetéképítési és energiabeszállítási lehetőségeknek van jelentősége, az elvont érdekeket hangsúlyozó érvekig, miszerint Katar a saját nyugati imidzsét formálja Líbiában, stratégiai okokból, minden releváns feltételezés kompatibilis azzal, hogy a líbiai felkelők támogatása olyan fontos számukra.

kComa 2011.06.23. 11:49:15

@Link Elek: csak, hogy én is beleszóljak, én nem értek egyet. Szerintem Katarnak nem érdeke a régió demokratizálódása. De legalábbis fenntartásokkal kell kezelnie azt.

I. Először az al-Dzsazíráról és az üzleti érdekekről:

1. Katarban az Al-Dzsazíra szerintem nem üzleti kérdés. Szükség van rá a katari imidzs és külpolitika miatt, és akkor is fenntartanák, ha folyamatosan veszteséges lenni. Persze így, hogy nagyon nézett, nem gond fenntartani (bár alkalmanként azért nyilván kényelmetlen, amikor feszegetik, hogy miért nincsen sosem szó benne Katarról, stb.).

2. Katar valóban tudatosan készül a "poszt-gáz" időszakra. Ipari termelést próbálnak Katarba vonzani (pl. napelemgyárak, alumínium), számtalan külföldi beruházásuk van és nagy hangsúly helyeznek különböző területeken a K+F kapacitások kiépítésére, oktatásra. Nem hiszem, hogy eljönne az az idő, amikor kénytelen lennének az al-Dzsazírából megélni.

3. Úgy tudom, hogy az USA-ban az arab tavasz alatt nagyon megnőtt az igény az al-Dzsazírára. Amúgy jól jelzi a népszerűséget, hogy mostanában Törökországban török nyelvű al-Dzsazíra csatorna indul(t), illetve boszniai székhellyel is indul(t) adás. (nem vagyok benne biztos, hogy ezek már megtörténtek, vagy csak meg fognak történni)

II. És a demokráciáról

1. Kétségtelen, hogy a a térségbeli események jelenleg kitűnő híranyagot biztosítanak a csatornának. Amely viszont korábban sem szenvedett hírínségben. A (fél)diktatúrákban mindig lehetőség nyílik a rendszer orra alá dörgölni témákat, és utána a csatorna kitiltása pedig jó marketing elem (és túl sok hatással nincsen, hiszen nézni még lehet...)

2. Ha a térség országaiban (belső vagy külső) nyomás van a demokratizálódásra, akkor az kihat Katarra is. Egy ilyen külső nyomás pedig nagyon kellemetlen tud lenni, különösen egy olyan tradicionális társadalomban, ahol a lakosság többségének részéről nincsen rá igény (sőt egyesek még ellenzik is).

Link Elek 2011.06.23. 15:00:28

@kComa: @Marton Péter:
erveitek erosek annyira, hogy ne legeyn kedvem ellenerveket keresni, es belenyogodjak, hogy ez a hipotezis nem tokeletes/hibas :)

nade

hegyekben vannak meg mas hipoteziseim :) ime egy ujabb ez most afganisztanrol:
worldcrunch.com/brother-versus-brother-afghanistan-s-killing-fields/3347
ez mar legalabb a 3. fuggetlen cikk ami arrol szol, hogy egy csaladon belul a testverek egyike taliban a masik afgan kormanyzati katona, es beszelnek egymassal, es lojalisak a valasztott "oldalukhoz"

a hipotezis: ez az afgan atlag csalad tulelesi strategiaja. 30 ev haboru alatt szamtalanszor cserelt gazdat minden terulet. a kulonbozo hadurak minden terulet elfoglalasakor jutalmaztak a tamogatoikat es megprobaltak leszamolni az ellenseguk tamogatoival. vagyis ha egy csaladban volt mindketto, akkor kaphattak jutalmat es votl eselyuk elbujtatni a "rossz" oldalon allo testvert, mert tudtak hova mennek keresni a hadur emberei.
kovetkeztetes: ha valahogy el lehetne erni, hogy az atlag afgan csalad erezze a _garanciat_, hogy soha nem lesz taliban uralom, akkor a taliban harcosok nagy resze kapasbol kilepne. nem azert van ott, mert hisz benne, hanem mert igy akar biztosagot "vasarolni" a csaladjanak.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.23. 19:19:33

@Link Elek: ez így van sok esetben. Én is tudok hozni sok hasonló példát, még csak nem is hétköznapiakat. Karzai egyik unokatesója Ahmed Ratep Popal, aki titkára volt a tálib nagykövetnek Iszlamabadban, 2001 előtt (Abdul Szalam Zaífnak). Karzai egyik földije (igaz, nem rokona), mullah Baradar, az elvileg Pakisztán által elfogott tálib parancsnok, éveken át irányította a tálibok háborúját.

Azzal vigyázni kell, hogy ebből egy család stratégiáját olvassuk-e ki. Bizonyos esetekben ilyesmiről van szó, mullah Baradar viszont próbálta már eltetetni Karzait láb alól - miközben olyan is volt, hogy segítettek egymásnak a múltban.

És a másik fontos dolog az, hogy az egy családból rabló és pandúr képlet más államon belüli konfliktusok esetében is előfordul. Nepálból is láttam pl. kiváló BBC-dokut nemrég, ahol testvérek közül az egyik a hadseregben szolgált, a másik a maoista gerillákkal volt. A háború után össze is rakták szépen, hogy egy nagyobb összecsapásban valószínűleg lőttek is egymásra...

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.23. 19:31:39

@kComa: az al-Jazeera Boszniában/a Balkánon, "na lokalnim jezicima"? Horvátoknak, szerbeknek, montenegróiaknak is... Ez sem tűnik egy kifejezetten üzletileg racionális döntésnek. Pl. külön felvesznek minden műsort ekavski és ijekavski dialektusban?

A legfrissebb infó, amit erről találtam, itt van:
balkans.aljazeera.net/
Mondjuk lehet jelzésértékű, hogy az "early 2011"-hez képest nem frissítették.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.24. 22:13:12

@Link Elek: a komment egy fontos részére közben elfelejtettem válaszolni, úgyhogy jobb későn, mint soha... szóval igen, egyetértek: hogy ki, hogyan kalkulál, alapvető jelentőséggel bír. Afgán és egyéb belháborús kontextusokban szokás beszélni a "fence-sitting"-ről, vagyis hogy az emberek nem csatlakoznak egyik oldalhoz sem, amíg nem tudják, ki nyer majd. Ehhez kapcsolódó félreértés viszont Afganisztán esetében, hogy ott a biztonságos megoldás éppenséggel a tálibokhoz csatlakozás is lehet, körülmények függvényében, sokak számára. Közben persze vannak igazi, klasszikus fence-sitterek is, vagy pl. olyan családok, amilyenekről fentebb beszéltünk - ahonnét, így vagy úgy, de gerilla és rendőr/katona is kikerült.

Ez különben az egész 2001 utáni intervenció egyik rákfenéje. Soha nem volt meg az a fajta elköteleződés az egész ügy mellett, ami "meggyőző" lett volna a térségbeli erők szemszögéből (ideértve Pakisztánt is).

Link Elek 2011.06.25. 07:37:06

@Marton Péter:
azt kene valahogy kulonvalasztani, hogy mekkora resze ezeknek az embereknek, aki nem hisz a taliban "eszmeiben"
nyilvan egy resze azert taliban, mert azt tartja az egeytlen igaz utnak.
a rengeteg elofordulas miatt gondoltam, hogy ezeken az emebreken felul vannak mas motivaciokkal kapcsolodo emberek/csaladok.
erdemes lenne beszelni (akar ujsagirokon keresztul) ilyen csaladokkal.
a motivacio kulcs kerdes.

mas:
megcsinaltak obamaek a libia ugyet. vegul is nem a per lett sikeres, hanem a house-ban volt 2 szavazas. az elson jogtalannak mondtak a libiai beavatkozast a 60. naptol, a masodikban adtak ra penzt.
vagyis kulon valasztodott a jogszeruseg a penztol.
bush-ek mindig ugy csinaltal, hogy nem kertek jogi felhatalmazast csak penzt es azt mondtak, hogy implicite ezzel hozza is jarul a kongresszus. a penz szavazaskor meg terrorizaltak a kepviseloket "support the troops"
na ez a taktika ezutan nem fog menni.

erdekes, hogy az amerikai ujsagirok nem irnak errol.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.26. 08:57:49

@Link Elek: az afgán motivációkat illetően: ideje elkezdeni az egykori Északi Szövetség elemeit nagyon-nagyon megtámogatni, még a skandináv NGO-sok által 10-es skálán 10-es erősséggel gyűlölt Rasid Dosztumot is. Ott a motivációk alapvetően rendben vannak. Ha pénzt kapnak egyébként, még segítünk is leküzdeni fragmentációs tendenciákat, és kevésbé lesznek rászorulva illicit jövedelemforrásokra.

Közben akár Iránnal sem árt egyezkedni, az egyéb vitákról lehetőleg teljesen leválasztott módon. Sorry, guys, nem komáljuk egymást, de ez egymástól függetlenül mindkettőnk érdeke - kb. De utóbbiakkal nem a jó globális kormányzásról és a fenntartható fejlődésről, vagy más hasonló BS-ről kell kényszeresen beszélgetni, ami a nemzetközi konferenciadiplomáciára általában jellemző, hanem arról, hogy amikor a tálibok és egyéb dzsihádista erők (pl. HiG, Hakkániék) elkezdenek megint látványosabb tüzérségi támogatással, netán légitámogatással nyomulni, pontosan hogyan lesznek feltartóztatva majd. Részletekbe menően.

A War Powers-sztorinak érdekes megoldása a Kongresszusnak ez a mátyáskirályos magatartása. Egyetértek, ez így árnyalatnyi, mégis jelentős elmozdulás összességében.

Link Elek 2011.06.27. 06:36:59

kezd latszodni az oriasi elonye annak, hogy helyi erok csinaljak a regi rendszer megdonteset abban az utemben, amiben kepesek haladni.
azt kene valahogy megerteni, hogy hogyan lehet egy ilyet "tisztan" elinditani, es olcson fenntartani. kb. olyan ez, mint megtanitani egy gyereket jarni. ott se emelgeti a felnott a gyerek labat, csak vigyaz arra, hogy soha nem keruljon olyan helyre/helyzetbe amit akkor meg nagyon nem tud kezelni.

Already, the rebels say, they are in contact with apolitical or disaffected officials in the Tripoli police force, the Interior Ministry and other government departments to make plans to secure the city in the days after a potential ouster of Colonel Qaddafi. “In every ministry of the government we have people who will be going to their offices in the days after Qaddafi falls, so the government will not collapse,” Mr. Fekini said.
www.nytimes.com/2011/06/25/world/africa/25libya.html

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.06.27. 12:16:42

@Link Elek: hm, engem meglepett, hogy a hegyvidéken ennyire jól állnak a jelek szerint saját fegyvereket (is) gyártó gerillák. SchA egy kommentben nemrég egyéves időkeretbe helyezte a gerillák győzelmét, én úgy éreztem, ez tökéletesen stimmel - de ha ezek a híradások stimmelnek, akkor revideálni kell az elvárásokat. Talán tényleg el tudják majd vágni Kadafi utánpótlását.

Kérdés, hogy ezek a hegyvidéki emberek hogyan jönnek majd ki a bengázi központú társasággal.

Link Elek 2011.06.27. 15:47:14

nem kulon tarsasag, kaptak kikepzoket, telefonon beszel egymassal mindharom "front"
:)
egeytlen utampotlasi vonala van meg Kadafinak ez a tengerparti ut tuneziaba. de talan mar az sem sokaig. a tunezia kormany ideiglenesen lezarhatna a hatart, ezt nemzetkozi nyomassal el lehetne erni.

ez egyik cikkben azt becsultek, hogy tripoliban mar csak az autozik aki kormanyzati besugo/ugynok. csak ok kapnak benzint.
erdekes nezni, ahogy "nyomas alatt no a pálma" stilusban egyre komolyabbak a felkelok