HTML

Utolsó kommentek

Amiről itt szó van.

A téma: külpolitikai praktikák, praktikus külpolitikák. És ezek létrejöttének minden politikatudományi, gazdasági, társadalmi és emberi vonatkozása. Egyszóval a külpolitika-elemzés. A bejegyzések szerzői tartalmára vonatkozóan minden jog fenntartva. ---- A blog elsődleges kezelője, de nem az egyetlen szerzője, dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Háttér

Lassa-láz, Nigéria

2020.04.06. 16:46 :: Marton Péter

Ha már úgyis a globális közegészségügyi témák vannak most napirenden, szánok itt egy bejegyzést a nigériai Lassa-járványnak is, méghozzá az alábbi trendek miatt. Globális fenyegetésről itt nincs szó, de a trendeket tanulmányozni akkor is érdemes:

lassa.png

  • Felfedezve: 1969, Lassa, Borno szöv. állam, Nigéria.
  • RNS-vírus.
  • Előfordulás: Nigéria, Libéria, Sierra Leone, Guinea, Ghána (Nyugat-Afrika déli részén). Érdekes kérdés, hogy Ghána, Togo, Elefántcsontpart és Benin esetében miért alacsonyabb a szeroprevalencia — ez így lyukat üt a Lassa-övezeten, kettéválasztva két elsődlegesen érintett területet egymástól.
  • 7-21 napos inkubációs idő (tipikusan 10 nap körül)
  • 80%-ban nagyon enyhe vagy aszimptomatikus esetek.
  • Kezdeti tünetek jellemzően: láz, levertség, gyengeség, izomfájások. Az esetek 20%-ában súlyosbodás: fejfájás, gyulladt torok, hányás, köhögés, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom. További súlyosbodás, innentől VVL-ként (mint vírusos vérzéses láz): tüdőfolyadék,  felduzzadt arc, légzési nehézségek, vérző foggumók; a vérzés kiterjedhet: szájat, orrot, gyomor-bélrendszert érintheti (e forrás szerint a tüdőt is), és jöhet lezuhanó vérnyomás. Sokk, görcsrohamok, dezorientáció, kóma követheti ezeket.
  • Mindezt limfopénia és trombocitopénia kíséri.
  • Máj, lép és vesék károsodhatnak.
  • A hospitalizációra kerülő esetek 15-20%-ában halálos kimenetel, átlagosan 14 nappal az első tünetek jelentkezése után.
  • Probléma: mivel a nem-súlyos tünetek abszolúte nem-specifikusak, pláne egy malária sújtotta régióban, a súlyos esetek általában kezeletlenül és késéssel kerülnek kórházba. "Differential diagnoses include severe malaria, typhoid fever, other viral haemorrhagic fevers, leptospirosis, typhus, tick-borne relapsing fever, non-typhoidal salmonellosis, meningococcal septicaemia and meningitis" (forrás). 
  • Mindebből az is következik, hogy a prevalenciára csak becslések vannak. Laboratóriumi diagnosztika még a súlyos eseteknél sincs mindig.
  • Terhes nők a harmadik trimeszterben különösen veszélyeztetettek. A fertőzöttek között a nők előfordulása 1,2-szeres. Fiatalabbak betegszenek meg jellemzően (21-30 éves korosztály).
  • A tünetek jelentkezése után 3-9 héten át távozhatnak vírusrészecskék a szervezetből, széklettel.
  • Hosszú távú komplikáció lehetősége: hallásvesztés, a súlyos esetekből felgyógyulók 25%-ánál, 1-3 hónap elteltével részleges visszatéréssel. (Tehát a központi idegrendszert is megtámadja a vírus.)
  • Természetes forrás: a Mastomys natalensis rágcsáló (angol nevén multimammate rat, azaz többemlőjű patkány) populációi, melyek egyedei nem betegednek meg a vírustól, de a vizeletükön-székletükön keresztül terjesztik azt. Az ember közelében élnek, előszeretettel kolonizálnak emberi településeket. A porba kerülő vizeletükből és székletükből visszamaradó vírus aeroszolként kerülhet a tüdőbe. Élelmiszereket is beszennyezhetnek. Olykor meg is eszik ezeket a patkányféléket emberek — bozóti vadhús. 
  • A megelőzésben a rágcsálóirtás, az élelem biztonságos tárolása, a megfelelő hulladékkezelés és a kézhigiéné is segíthet. Csupa olyan dolog, amire rurális nyugat-afrikai területeken általában nem annyira adott a lehetőség.
  • Emberről emberre is terjedhet, leginkább testnedveknek való kitettséggel járó kontakt mellett. Magzatnak átadható (a méhlepény/placenta szövete a vírus célsejtjei közé tartozik). Nemi úton is átadható a fertőzés.
  • Importált esetek időről időre előfordulnak, még Európában is (jó nehéz felismerni őket, bár paleo-bozóthús fogyasztása végett a közelmúltban Nyugat-Afrika valamely rurális részére tett turisztikai kiruccanás említése eligazíthat). 1969 és 2015 között 30 feljegyzett importált eset volt ezekben az országokban: Egyesült Államok, Németország, Egyesült Királyság, Hollandia, Izrael, Kanada, Japán, Svédország. Egyik sem vezetett továbbfertőzéshez. "In the past 10 years, EU/EEA countries have reported five Lassa fever cases to The European Surveillance System (TESSy). Two cases were reported by the UK (ex-Nigeria and ex-Mali) in 2009, one by Sweden (ex-Liberia) in 2016 and two by Germany (ex-Togo and a secondary case infected in Germany) in 2016. In literature, an additional imported Lassa fever case was reported from Sweden in 2011 (ex-Sierra Leone)" (forrás).
  • 1% körüli CFR (amennyire az évi "valahány százezerből" az évi "valahány ezer" halott alapján ez számolható).
  • Kezelés: folyadékpótlás, Ribavirin (favipiravirral kombinálható).

Az Arenaviridae család tagjai. Ennek eddigi felfedezettjei:

arenaviridae.png

A fentiek földrajzi előfordulása. A Lujót én rajzoltam be hozzá, Lusaka városához kötve, mert onnét bukkant fel az eddigi egyetlen ismert alkalommal.

arenaviridae2_1.png

Az idei Lassa-járvány és az évek óta növekvő trend okai lehetnek például:

  • Heves esőzések nyomán több termény, több élelem a rágcsálóknak.
  • Több terület bevonva a mezőgazdasági termelésbe, több élelem a rágcsálóknak.
  • Megerősíti a fenti két feltételezést, hogy a majomhimlő (a fekete himlőt okozó variola vírus családjából, a Poxviridae-ből) is nagyobb járványt produkált idén Nigériában, és azt is rágcsálók terjesztik, többek között.

További érdekességek:

Így néz ki a kapcsolatkövetés, amikor egy európai ország tényleg meg akar állítani egy járványt: "Dutch public health authorities have identified 132 risk contacts among Dutch citizens in the Netherlands and in Sierra Leone, including 19 high-risk contacts." Mindezt egy emberről emberre viszonylag nehezen átadható betegséggel kapcsolatban. A Lassa-lázas esetet 2019. november 20-án azonosították Hollandiában, Sierra Leone-ból történt orvosi evakuáció nyomán, akkoriban, amikor a SARS-CoV-2 elindult globális körútjára a kínai Hubei tartományban.

Folyt. köv.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr7815594850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2020.04.08. 20:58:02

Hát, ha túl későn jutnak el kórházba, akkor ez is oka lehet a magas halálozásnak.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2020.04.08. 21:35:09

@_Epikurosz_: Minden bizonnyal. Feltételezem, enyhe tüneteknél a szerencsésebb kevesek kapnak maláriagyógyszert. Amivel talán nem is járnak annyira rosszul. Ennek meg is próbálok utánanézni majd.