A Wikileaks-féle kiszivárogtatások áradatában az újságírók néha valóban érdekes dolgokat is megtalálnak. Meglepő a külpolitika-elemzéssel foglalkozó szakértő számára ebben nem lesz, de legalább érdekes adalékul szolgál a továbbiakban, ezúttal például ismét a politikacsinálás és az üzleti érdekek összekapcsolódását illetően (amiről esett már szó a napokban).

Arról számol be itt a New York Times, hogyan veszik ki a részüket az amerikai diplomaták, de akár a vezető döntéshozók is, az elnökig bezárólag, a Boeing és az Airbus globális harcából, természetesen a Boeing oldalán, miközben a másik oldalnak is van sokféle hathatós segítsége. (Magyarul az 1980-as évek óta tartó USA-EK/EU-egyezkedés a kormányzati támogatások csökkentéséről az ún. Large Civil Aircraft termékkategóriában a gyakorlatban szinte korlátlanul folytatódó párharccal jár együtt.)

A kedvenc mondataim: "az Egyesült Államok diplomatái marketingesek módjára ténykedtek"; "a kereskedelmi célú repülőgépek eladása nem függetleníthető teljesen a politikai kapcsolatépítéstől" (ezt az Airbustól mondta valaki) - természetesen ezek itt a 2011-es év eufemizmusai lehetnek majd, ha az emberiség a hátralévő időben esetleg alulteljesítene ezen a téren.

Robert D. Hormats, a gazdasági ügyekért felelős tisztviselő (undersecretary) az amerikai Külügyminisztériumban, a Times kérdésére aktualitásokkal vakít: említi az Obama-adminisztráció törekvését, hogy kilábaljon a recesszióból, és hogy a 70%-ban külföldön értékesítő Boeingnak minden 1 milliárd dollárnyi exportbevétele 11000 állásnak feleltethető meg odahaza (nem tudjuk, mi a számítás alapja). Hozzáteszi, hogy "a 21. században" a kormányzatoknak támogatniuk kell a vállalatokat. Ezért kell adott esetben levelet írnia az Elnöknek is akár.

A valóságban a diplomácia és az üzlet összefonódása meglehetősen logikusnak nevezhető. A kormányoknak elvileg a foglalkoztatáspolitika a legfontosabb, ide kapcsolódó célja, és emiatt a diplomaták tevékenysége ezen a téren már a messzi  20. században is megszokott volt. Az üzleti és diplomáciai érdekek kapcsolatáról az annál is messzebbi 19. és az azt megelőző századokban pedig ne is beszéljünk. A nagy kérdés, hogy az ilyen összefonódások kezelése az egyes diplomaták szintjén, hosszú távon mennyire lehet mentes az egyéni haszonkereséstől, és hogy ez a hatás makroszinten milyen befolyást gyakorol a kormányzat működésére. (Hozzáteszem: nem biztos, hogy a kapcsolódó problémák kezelése az USA-ban a legproblematikusabb kérdés.)

Érdekes momentumok:

• Szó esik a "(közbenjáró) ügynökök" alkalmazásának lehetőségéről, akik sok pénz ellenében hozzáférést szereznek (vásárolnak) adott országok vezető tisztviselőihez. Ezek az emberek általában jelentős helyi vállalkozók, Tanzánia esetében például egy hotel menedzsere exponálódik - az itt tárgyalt sürgönyökben a State Department nem javasolja egyébként az illető szolgálatainak igénybe vételét, és az ügylet korrupciós jellegére figyelmeztet. Egy Törökországból jött sürgöny pedig arról számol be, hogy a Boeingra a (kormányzó párti) török AKP-kabinet egyik tagja gyakorol nyomást, hogy vegyék igénybe egy ilyen, vélhetően "tűzközeli" figura szolgáltatásait.
• Jordánia kész volt a kedvezőtlenebb ügyletet választani a politikai hasznok érdekében (= a jó kapcsolatok Washingtonnal), amikor inkább a Boeing ajánlatát vette fontolóra, mint az Airbusét (akik persze lehet, hogy előre ezzel kalkulálva kínáltak a Boeing alá).
• Bangladesé a pont ez alapján az összeállítás alapján: ők az érvényesítendő üzleti érdeküket a bangladesi légitársaság New York-i leszállási lehetőségének kiharcolásában azonosították. Ha lesz Boeingunk, repülni akarunk oda is, közölte Sheik Hasina Wazed miniszterelnök körülbelül 2009 novemberében. Ez a törökökféle űrprogramos alkudozásnál logikusabb árukapcsolásnak tűnik, elsőre - a törökök is a tágabb polgári repülési együttműködésük részeként tekintenek a Boeinggal folytatott üzletre főként, de ott Gül elnök Obamának levelet írt arról is (és ezt említi az egyik sürgöny), hogy Törökország nagyon szeretne asztronautát küldeni az űrbe a NASA segítségével.