Minden egyes döntéshozó minden egyes döntésében mindig szerepet játszanak a világról kialakult hiedelmek, és ezekre természetesen tévedések, szelektív emlékek és leegyszerűsítések is hatással vannak.
A pénteken történt példátlan ámokfutás, melynek révén a magát új templomos lovagnak tekintő Anders Behring Breivik politikai üzenetek sokaságát küldte szét a világban, egyfajta döntésként is vizsgálható, és természetesen ennek a döntésnek a hátterében is érdemes végigtekinteni az abban szerepet játszott tévedéseken, szelektivitáson, egyebeken. Nagyon is.
Az előző pószt kommentjei között ezek egy jó részét alaposan ki is veséztük. Egyszersmind előkerült a vége felé ez a link is, köszönet @Link_Elek - egy öninterjú Breivik részéről, amelynek mindjárt az eleje igen meglepő kijelentést tartogat (a Time közölte le):
"Kérdés: Mi taszított át a határon? Mi késztetett arra, hogy elterveld ezt a támadást?
Válasz: Számomra ez a kormányunk részvétele volt a NATO Szerbia elleni támadásában."
Mi ennek az érdekessége? Az, hogy akkoriban nem a Munkapárt volt éppen hatalmon Norvégiában. Nem mintha a Munkapárt nagyon más politikát folytatott volna, ha ők kormányoztak volna akkor, de tény szerint akkor éppen - 1997 októberétől 2000 márciusáig - kereszténydemokrata-liberális-közép koalíció adta a kormányt. Értem persze, hogy Breivik logikája szerint ez nem változtat azon, hogy az országát szerinte "amazok" uralták, akiket tulajdonképpen párt-hovatartozástól függetlenül tartott "kultúrmarxistának". De ez akkor is figyelemre méltó apróság, tekintettel arra, hogy a párt-hovatartozás valójában nem jelentéktelen. Úgyhogy ezt is érdemes figyelembe venni a norvég külpolitika Breivik általi okolásának megítélésekor.