Egyes értékelések szerint Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter "hasított", olyan penge volt, amikor a közelmúltban az utazási költségvetését illetően felmerült kritikákra válaszolt egy sajtótájékoztatón. A vele szembeni bírálatokat az erősítette fel a közelmúltban, hogy nyilvánosságra került egy e-mail az ausztrál miniszterelnöki hivataltól, mely megfeddi Ruddot a túlzottnak tartott költekezéséért - többek között egy 1700 dolláros svédországi szállodai éjszakáért. Rudd reakciója:

"Az első dolog, amit megjegyeznék, a világ összes külügyminisztere nevében, hogy nekünk az egyik jellemző foglalatosságunk az utazás. Ez azért van, mert már nagyon régen felfedeztük, hogy a legtöbb külföldi külföldön él. És emiatt kénytelenek vagyunk mindenfelé elmenni utánuk. Amikor pedig legutoljára megnéztem, úgy láttam, Ausztrália igen messze van szinte mindenhonnét, kivéve Új-Zélandtól."

Az utolsó mondat már arra is reakció - amit szintén Rudd fejéhez vágtak -, hogy még Hillary Clintonnál is többet utazik. A kritikusok persze hasonlóan csípősen fogalmaznak, az ausztrál Nemzeti Párt politikusa, Barnaby Joyce szenátor például így vélekedik:

"Nekem úgy tűnik, Kevin Rudd mostanra több országban járt, mint a közönséges nátha."

Így megy ez mostanság. A "bürokratikus politika" kifejezésével élve Rudd azt csinálja, ami tőle, mint bürokratikus szereplőtől elvárható: az ő szerepében bevett eljárásokkal igyekszik megváltani a világot, mások viszont a dollárokat számolják eközben.

A világszerte jelentkező államigazgatási karcsúsítások következtében sokfelé kell a külügyminisztereknek, illetve általában a külügyek résztvevőinek védekezniük, igyekezve óvni a meglévő forrásokat. Hillary Clinton például a gazdaságdiplomáciai tevékenység felerősítésének ígéretével lobbizott az üzleti élet szereplőinél még júliusban, hogy a külügyminisztérium létjogosultságát igazolja a gazdasági-pénzügyi problémák kontextusában - illetve miközben a Pentagon benyújtotta igényét egy csillagközi rombolóflotta felállítására, hogy a 21. században is hatékonyan védelmezhesse Amerikát (a Pentagonra vonatkozó rész persze hírcsárdásba fordult részemről, azt tessék figyelmen kívül hagyni; bár illusztráló erővel bír a State Department és a DoD közötti hatalmi egyensúlyt illetően).

Magyarországon a bulvársajtót izgatja jellemzően ez a téma, és a legutóbb éppen a canberrai nagykövetet vették elő az ügyben, még augusztusban, amikor a dél-csendes-óceáni szigetekről vélhetően amúgy is szívesen olvasnak az emberek. A Blikk információi szerint:

"A legközelebbi célállomásra, Pápua Új-Guineára is legalább 900 eurót (több mint 240 ezer forintot) kóstál egy repülőjegy Canberrából a turistaosztályon. De Palaura már 3200 euró (870 ezer forint) a legolcsóbb légi fuvar."

Ezek a paraméterek játszanak Kevin Rudd esetében is, csak hát ő nem fog a turistaosztályon utazni.