Sokak véleménye szerint François Hollande és Nicolas Sarkozy négy-ötszázezer franciaországi örmény szavazatért verseng már most az örmény népirtás témájának pedzegetésével, ami Sarkozy részéről jereváni turnéállomásának egyik központi kérdése is volt.
Csak belpolitika az egész? Azért eszünkbe juthat Törökország jelentősége. Utóbbiak a francia gyarmati múlttal való elszámolás szükségét emlegették retorikai bosszúból Sarkozy friss állásfoglalásai miatt (Sarkozy a holokauszttagadás kategóriáját kiterjesztené az örmények elleni népirtásra is).
Az eszkalálódó nyilatkozgatás forrásaként valószínűleg ott van a törökök jelenlegi sajátos hiperaktivitása a Közel-Keleten, amire Párizsban nem néznek annyira jó szemmel. Sarkozy kihagyta a törököket annak idején a líbiai intervencióval kapcsolatos döntésből is - nem voltak meghíva Párizsba a márciusi rendkívüli csúcsra, ahol arra sor került; a törökök emiatt kicsit változtattak is a hangnemen akkoriban. Aztán legutóbb Sarkozy és Cameron brit miniszterelnök látványosan Erdoğan előtt sprinteltek be a célvonalon Tripoliba, mint az első, oda látogató külföldi vezetők (ennek is voltak belpolitikai okai is, de persze nem csak olyanok; Erdoğan megelőzése alighanem külön szempont volt).
De a válasz a címben feltett kérdésre nem csak az, hogy ez bel- és Törökország-politika. Örményország is érdekes néhány szempontból. Franciaroszág remél ott nukleáris energiával kapcsolatos üzleteket. Emellett - a diaszpóra miatt is - Franciaország a második legnagyobb befektető arrafelé, a szeptember végi varsói EU-s Keleti Partnerség Csúcsnak pedig Örményország is - nem érdektelen - résztvevője volt.
Frissítés (2012. feb. 14.): ez az elemzés (IDEA intézet) helytállóan mutatja be a Törökországgal kapcsolatos megfontolások hátterében is meglévő belpolitikai tartalmat.
