Hat év alatt kb. hatvan ISAF-katonát öltek meg az afgán biztonsági erők tagjai közül valók, akik némelyike nyilvánvalóan valamelyik gerillafrakció megbízásából cselekedve követett el ellenük merényletet. Ez is egy felfelé tartó trend: az elmúlt egy éves időszakban huszonhat ISAF-katona vesztette így életét. Az ausztrál katonákat az elmúlt hetekben két ilyen támadás is érte, és összesen három halottjuk és tizenhárom sérültjük van emiatt.
A jelenség persze nem csak a külföldi katonákat sújtja: az afgán erőket ugyanúgy veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban egy forrást idéznék - egy elég ronda példát kínálva júliusból, illusztrációnak:
"Laskar Gáhban, a harcok dúlta Helmánd tartomány fővárosában, kevesebb mint 48 órával a biztonsági felelősség átadását jelző szerdai ünnepség előtt hét rendőr halt meg. (...) Egy áruló rendőrtiszt az egyik, a város határában működő ellenőrzőponton valahogyan megmérgezte a kollégáit, és megölte őket, miközben öntudatlanul feküdtek; majd ezt követően, mint aki dolgát jól végezte, egy teherautónyi fegyverrel távozott."
Az ausztrál miniszterelnök asszony, Julia Gillard az első, ausztrálok elleni támadás után nem sokkal járt látogatóban Uruzgánban, és ott elmondott beszédében is kénytelen volt kitérni a katonák halálának körülményeire. Az ABC pedig a napokban az ausztráliai afgán nagykövetet, Naszír Andisát faggatta, hogy vajon mit tud mondani, ami megnyugvást kínálhat az ausztrál emberek számára, azt illetően, hogy az ilyen esetek a jövőben majd nem ismétlődnek meg.
A bizalom helyben, Uruzgánban is romlott a történtek hatására. A Naszír járőrbázison harminc afgán katonát zártak el a barakkjukba, és egyelőre nem foghatnak fegyvert. De Uruzgánban másutt is olyan, új szabályok vannak érvényben, miszerint bázison belül tartózkodó afgán katonánál nem lehet fegyver, azt mindig le kell adnia.
Elképzelhető, hogy nem a gerillák (a tálibok, Hákkániék és mások) állnak mindegyik ilyen eset hátterében. De nem egy mögött biztosan az ő szervezőmunkájuk játszott meghatározó szerepet, és sajnos igen hatásos taktikára leltek ebben, mint látható. Pont az elmúlt napokban írtam egy másik oldalon az ausztrálok merész, de egy gerillaháborúban ésszerű taktikáiról - hogy készek szétszórtan, a bázisaikat hosszú időre elhagyva ténykedni, élelmet helyben beszerezni, szállásnak afgán falusiaktól helyet bérelni. Az ilyen típusú bátorságra sajnos most már a bázisokon belül is szükségük van.
Annyit miheztartás végett azért hozzátennék persze, hogy a hatvan áruló az elmúlt hat év során a mostanra 300 ezer fős létszám fölé duzzasztott afgán biztonsági erők soraiból került ki. Nem "minden második" besorozott katona vagy rendőr követ el tehát ilyesmit.