Marton Péter

Egy korábbi pósztban írtam már arról, hogy mintha az afgán biztonsági erőknek egy kicsit szétesőben lenne a finanszírozása az elkövetkező időszakra tekintve.

Rövid távon az a probléma, hogy létszámnövelés mellett is jelentős költségcsökkentés van soron, a 2012-es pénzügyi esztendőről a 2013-asra - amerikai részről az afgán hadsereg esetében például 12,7%-os tervezett létszámnövelés mellett 43%-os csökkenés, a benyújtott költségvetési igénylések fényében.

Egy friss cikkből most konkrét számok kerülnek elő a 2014-2024-es időszakra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, amikor is évente elvileg 4,1 milliárd dollárt szánnának a NATO-országok az afgán biztonsági szektor finanszírozására, de úgy, hogy ebből félmilliárdot az afgánoknak kellene letenniük az asztalra. Ebben az időszakban már csökkentett létszámot irányoz elő a tervezet. A hadsereg és a rendőrség együttes állománya 352 ezer főről kb. 230 ezerre apadna.

Az afgán haderőt illetően ez a terv nem veszi figyelembe az afgánok motivációit, méghozzá azért nem, mert ez egyszerűen nem szándék a létező elképzelések hátterében. Az afgán katonák, mint x%-os selejtarány mellett funkcionáló fogyóeszközök diszkontálása természetes eleme a tervnek. A "selejtarányt" viszont befolyásolhatja, hogyan reagálnak az érintettek a közelgő létszámleépítés vagy az esetleg megbízhatatlanabbá váló zsoldkifizetések kilátásaira, és ez mintha hiányozna a jelenleg papíron létező elképzelésekből.

Az afgán erők szempontjából ugyancsak érdekes lehet az alábbi nézet:

"Kabul nehézfegyverzetet követel, harckocsikat és sugárhajtású gépeket, amelyek a NATO-parancsnokok szerint túl drágák és egyébként sem szükségesek a tálibok elleni harchoz."

A harckocsikat kihagynám, de általában a légierőt szükségtelennek nyilvánítani kétséges lehet egy olyan országban, ahol a 2006-os évben hét és félszer annyi effektíve harci cselekménnyel - pl. bomba ledobásával - járó, közvetlenül szárazföldi erőket támogató (CAS, Close Air Support) bevetést hajtottak végre a nyugati légierők, nagyrészt éppen sugárhajtású repülőgépekkel, mint Irakban, ahol 2006 pedig elég csúnya esztendő volt. Adatok erről itt (l. a 10. oldalt; "Sorties with munitions dropped"). Természetesen a többfunkciós sugárhajtású gépek használata részben kiváltható egyéb eszközökkel - például a csatolt képen látható Super Tucanókkal, ha a jelenleg befagyasztott beszerzésükre egyszer sor kerülne -, de világos, hogy a NATO-ban máshogyan gondolkodnak a tűzharcban megszoruló afgán gyalogoskatona életének értékéről, mint egy NATO-ország által kiállított katona életének az értékéről.

A fentebb említett cikk idézi Karzai elnököt, aki ebből az apropóból rákérdezett, hogy akkor viszont Indiától, Oroszországtól, Irántól, Pakisztántól vagy Ukrajnától például vehetnek-e majd repülőgépeket az afgán légierő számára nyugati pénzből? Ebből az is kiviláglik, hogy afgán részről a hardware-vásárlásokat a külpolitikai stratégia céljaira is szeretnék kihasználni - ahogyan azt teszi egyébként a világ államainak jelentős része. Ezt a mozgásteret is hiányolják, nem csak és kizárólag az ellenfeleikkel szemben felmutatható és használható nagyobb erőt.

Az afgán erők persze nem fegyverezhetők fel, és nem harcolhatnak a nyugati modell szerint fenntartható módon, ez világos. Viszont az általuk alkalmazott modell része lehet egy csomó olyan dolog, aminek mi nem örülünk, pl. a hallgatólagos kiegyezések, átállások a másik oldalra, "green on blue" incidensek stb. Még ilyen "eretnek" dolgok is eszükbe juthatnak, hogy a pénzükből akár Irántól is vásárolnának ezt-azt.

Nehéz tehát úgy államot építeni, ha az építendő állam önállóságát - persze csakis praktikus okokból, de - nem tudjuk elfogadni, a félkész állam megfelelő finanszírozását pedig - persze csakis praktikus okokból, de - nem vagyunk hajlandók fenntartani. A kérdés innentől az, hogy a pénzcsap fokozatos zárása előidéz-e összeomlásszerű változást, vagy csak megyünk lefelé egy lejtőn fokozatosan. Jelen állás szerint inkább az utóbbi feltételezés a megalapozott, de meredek a lejtő. Emlékeztetőül: 2012-ről 2013-ra az afgán hadsereg esetében 43%-os.