http://www.paaia.org/CMS/does-apple-discriminate-against-iranian-americans.aspx

Link: az iráni-amerikaiakat képviselő Public Affairs Alliance of Iranian Americans reakciója olyan esetekre a közelmúltból, amikor Georgia állambeli Apple-üzletekben nem adtak el I-Padeket iráni-amerikaiaknak. Az első alkalommal a vevő ténylegesen, deklaráltan Iránba tervezte vinni a megvásárolni kívánt I-Padet, a második alkalommal állítólag erről nem volt szó, illetve az eladó csak feltételezhette ezt - az Apple-alkalmazottak a jelek szerint mégis mind a két esetben azért tagadták meg az eladást, mert így akarták betartani az Irán elleni szankciókat: az amerikai pénzügyi tárca engedélye nélkül ugyanis műszaki cikk nem értékesíthető, ha az ügylet végállomása embargó alatt álló ország. A probléma az, hogy magyar ember ugyanúgy vehetne I-Padet, hogy azt titkon I-Ránba vigye magával, nem szép tehát, ha például az (amerikai) otthoni használatra vásárló iráni-amerikaiak általános diszkriminációja keletkezik a szankciókból, félreértelmezés útján.

Érdemes megfigyelni a taktikai finomságokat. A PAIA konstruktív próbál lenni az ügyben, az Apple-t a kapcsolatfelvétel útján próbálja megnyerni, megértést mutat. Összevetésképpen: eközben a Trita Parsi vezette National Iranian American Council keményebben reagál: a közleményében felszólít, és az alapvető tényeket illető bizonytalanságok említése nélkül a probléma határozottabb megnevezésére koncentrál, a szankciók hibás és túlzó betartásáról beszél.

(Emlékeztetőül: itt írtam korábban az iráni-amerikai lobbiról.)

Mindkét megközelítés lehet sikeres a körülmények függvényében. De az sem rossz, ha a két megközelítéssel egyidejűleg két különböző szervezet is fellép egy adott közösség képviseletében.

Update (június 25.): most már a PAIA is tiltakozik az ügyben, miután begyűjtötte a tényeket. A nyilatkozatot online linkelni még nem tudom.