Tekintve, hogy az utóbbi időben viszonylag sokat kaszáltam szúnyogfelhőben, gondoltam, egy ilyen bekezdést is elindítok. Azért is tanulságos lesz, mert láthatóvá válik, mennyivel több információ előkerült már a SARS-CoV-2-ről vadonbeli létezésének rövid ideje alatt. Mi több, az összevetésből stratégiai kérdések is megfogalmazhatók a kutatások intenzitásának patogének közötti megoszlását tekintve. Aki nem nézte, van itt korábbról egy hasonló logikájú bejegyzés a Lassa-lázról is.

West Nile Virus (WNV)

• Felfedezve: 1937, Uganda, a Nyugat-Nílus vidéke.
• Flavivírus (sárgalázvírus), mint a dengue, a zika, a sárgaláz vagy a japán enkefalitisz vírusa.
• Pozitív, egyszálú RNS, kb. 12 ezer nukleotiddal. Kettős lipidrétege is van (burok).
• Fokozatosan globalizálódott. 1953-ra bizonyítottan elérte a Nílus-deltát. 1958-ra Albániában Európán belül először kimutatva. 1999-ben sok vészharangot félrevert, amikor az Egyesült Államokban (New Yorkban) is kimutatták (ha minden igaz, Izraelből és Tunéziából ismert variánst importáltak). Már nálunk is stabilan jelen van, Románia felől, a Duna és mellékfolyói mentén terjedt a felvízi területek felé. 2018-ban lovakat pl. 16 megyében, illetve 83 településen + a főváros egyik kerületében érintett.
• Eredendően madárpopulációkat fertőz, madár-szúnyog-madár ciklusban (a baromfit is). A varjúfélék (Corvidae) különösen veszélyeztetettek (amerikai varjúféléknél megfigyelt egyedek kétharmada pusztult el úgy, hogy a WNV-t kimutatták belőlük). Nem nagyon generálódtak antitestek a megfigyelt madaraknál. A vírus szempontjából hosszú távon jobb gazdák a WNV-t jobban bíró madarak, nagyobb távolságra juttathatják el a vírust, tartósabban.
• Több szúnyogfaj is alkalmas az átvitelére. Nálunk pl. a Culex pipiens csípőszúnyog alkalmas vektor. Érdekesség kiegészítésnek: egy szúnyog életében kb. 200 métert tesz meg, hacsak nem kap transzportot valamilyen formában. Miután először iszik fertőzött állat (leggyakrabban madár) véréből, egész életére fertőződik maga is (Steinbrink, A.: Mosquitoes and the Risk of Pathogen Transmission in Europe. In: Benelli, G. és Mehlhorn, H.: Mosquito-Borne Diseases: Implications for Public Health. Parasitology Research Monographs Vol.10, Springer: London, 2018.).
• Az átvitel történhet emberekre. Lovakra is. Nem kell sok IQ ezek után, hogy belássuk, rágcsálókra is (tekintve, hogy laborban őket is szokták fertőzni WNV-vel). Macskákban, kutyákban is kimutatták, úgyhogy az emlősöket általában is kedvelni látszik. De az emlősök mellett kétéltűeket és hüllőket is megfertőz. A lovak fertőzése egyes eredmények szerint zsákutcás, a többiek viszont csekély mértékben hozzájárulhatnak a fertőzés terjedéséhez maguk is. Emberről emberre érdekes lehetőségek a szervátültetés, véradás, méhen belüli (vertikális) átadás, szoptatásos transzmisszió stb.; hétköznapi kontaktus az aktuális ismeretek szerint nem elég.
• Érdekes módon szarvasmarhát talán egyáltalán nem fertőz, míg sertéseknél előfordulhat.
• Az emberi fertőzések nagy része aszimptomatikus. 20% belázasodhat, feje fájhat. A súlyosabb lefolyás az eseteknek talán csak 1%-ában fordul elő, főleg idősebbeket és immunkompromittáltakat érint — de egyáltalán nem csak és kizárólag. A CDC szerint csak az esetek 0,66%-ában van ez (1:150). A súlyosbodással jön magasabb láz, kiterjedtebb és erősebb fájdalmak (fej, ízületek), hányás, nyaki merevség, zavarodottság, eszméletvesztés, látásvesztés, érzéketlenné válás, bénulás — a háttérben poliomielitisszel, agyvelő- és agyhártya-gyulladással. A központi idegrendszert érintő súlyos lefolyás (WNND, West Nile Neuroinvasive Disease) kb. 10%-ban halálos (lovaknál 2018-ban Magyarországon 17,53% volt WNND-nél a CFR, de ez felmehet 30-40%-ra is). (A tünetekről.)
• A madarak jobban védettek, náluk alacsonyabb lehet a mortalitás (de köztük is van változatosság, lásd a varjúféléket).
• 2018-ban 200 felett volt az emberi esetszám Magyarországon. Adatok az Egyesült Államokból WNV-halálesetekről — mint látható, a nem-neuroinvazív forma is lehet veszélyes (1999 és 2018 között 2330 halott; ebből 2199-en WNND-vel). 1999 és 2010 között a teljes esetszám 2,5 millió lehetett, és erre jutott 12000 agyhártya- vagy agyvelő-gyulladásos eset. Az EU-ban és környező országokban 2019-ben 50 haláleset volt (az ECDC megdöbbentően pongyolán írta körül ezt az adatot, megjegyzem). Térkép a 2019-es előfordulásról, mint látható, mi eléggé érintettek vagyunk; a 2018-as helyzet amúgy rosszabb volt. (Izgalmas kérdés, hogy a mai körülmények között, a koronavírus-járvány mellett mennyire működik a diagnosztizálás...)
• Akárcsak COVID-19-nél, itt is vannak ritka komplikációk, amikből hátborzongató esettanulmányok készülhetnek: szívritmuszavarok, a máj, a hasnyálmirigy, a vese vagy éppen a látóideg gyulladása, sőt még vérzéses lefolyást eredményező koagulopátia (véralvadási rendellenesség) is előfordult. Bőrkiütés is akad.
• A szúnyogok nyála befolyásoló tényező. Csillapítja az immunválaszt, és ennek kitéve a vírus könnyebben árasztja el a gazdát. Egereken pl. kikísérletezték, hogy szúnyogetetésnek való kitettség után beoltva őket azonos dózis vírussal jobban megbetegedtek, mint a szúnyogetetésnek ki nem tettek.
• Hol jut be a sejtbe? "Several molecules have been implicated as receptors for West Nile virus, including DC-SIGN, mannose receptor, and several glycosaminoglycans" — szóval 2012-ben még nem volt biztos válasz. Azért a dendritikus sejtek a DC-SIGN receptorokkal fontos szerepet játszanak mindenképpen, úgy tűnik (2019-es áttekintés a témában). A neuroinvazivitásban az imént idézett forrás szerint a neutrofilek megfertőzésének képessége és bennük végbemenő replikáció fontos lehet, és "trójai falóban" biztosíthat bejutást idegsejtekbe.
• Nincs vakcina ellene egyelőre emberi használatra. Vakcinafejlesztés van, az NIH által támogatott programban pl. egereken már működő vakcinával, mely hidrogén-peroxiddal kezelt víruson alapul, és antitesteket és CD8+ T-sejteket generált tartósan, és védelmet adott halálos dózis WNV ellen. Itt egy frissebb összefoglaló a fejlesztések állásáról (2019). Van kísérletezés DNS-vakcinával, gyengített dengue-vírussal (DENV) is stb. A cél állatorvosi és emberi felhasználás egyaránt. A vakcinafejlesztésnél fontos az elsődlegesen védendő populáció figyelembe vétele, ezért a vizsgálatokba pl. idősebb állatokat és idősebb embereket vonnak be. (Lovak számára már van vakcina.)
• Egyelőre gazdasági megfontolások is visszatartó erőként hatnak: relatíve alacsony prevalencia mellett az egy eset megelőzésére fordítandó költség túl magas lehet univerzális átoltás, de akár még célzott átoltás esetén is.
• Egészségügyi megfontolás az antitest-mediált fertőzésfokozódás (ADE, Antibody-Dependent Enhancement) lehetősége. A DENV-nek is, a WNV-nek is van több szerotípusa, de pl. az E-fehérjét kódoló szakasz eléggé stabil elem a flavivírusok genomjában, és ha antitesteket generálunk vakcinával valamelyik flavivírus ellen, kérdés, nem vezet-e ez ADE-hez másik flavivírussal történő fertőződésnél. Különböző DENV-fertőzések, vagy pl. DENV és zika között laboratóriumban látható volt ilyen interakció, viszont zika után WNV-re nem reagáltak rosszul a laborban kitett egerek. A WNV E-protein DII-doménjének célzása jobb lehet, mivel ez a szakasz nagyobb mértékben különbözik a többi flavivírustól.
• A vektorkontroll (lenne) a megoldás, azaz pl. a szúnyoggyérítés. Kevésbé az elavult vegyi, mint inkább a modernebb biológiai. Azon kívül lehet még negyven fokban is hosszú nadrágban, hosszú ujjú felsőben dolgozni, sőt szúnyoghálós arcvédőben, ha nincs mese, és menni kell kaszálni. A szúnyogriasztót is bőkezűen érdemes alkalmazni tartós kitettség esetén. Ha látjuk a szúnyogot landolni és csípni, ne csak nézzük, csapjunk oda (lásd a fentebb a szúnyognyálról elmondottakat).
• A magasabb környezeti hőmérsékletet kedveli, vagyis a klímaváltozásra reagáló patogén. Nyár elején pl. lassabban jut el a szúnyog nyálmirigyébe, mint a nagyobb meleg idején. A klímaváltozás tehát helyzetbe hozza.
• Íme, egy eset, ahogy elmeséli, aki átélte (WNND). Alzheimer-gyógyszert kell szednie tartósan, miután az általános fáradtság és visszamaradó fájdalmak mellett a memóriafunkciója is károsodott (COVID-hez széljegyzet: ott egy halottra kb. két neurológiailag tartósan károsodott jut egy adat szerint, amit láttam — ezek az adatok persze episztemológiai okokból nem lehetnek túlzottan pontosak. A betegségteher kapcsán mellesleg ezért nagyon kretének, akik mániákusan csak a halálozást nézik; kétes mentségük, hogy alulinformáltak.).
• Ebből az esetből pedig (persze nem tökéletes az ön-felidézéses narratíva mint kontroll) még a szúnyogcsípés helye is ismert. Az áldozat általában nagyon alaposan kezelte a releváns bőrfelületeket, saját bevallása szerint a lábát kivéve, amin szandált viselt.
• A WNND komoly teher az érintett (és háztartása) számára. Csak az anyagi költségeket tekintve is (nem számítva pl. ápolási időt, lelki válságot stb.). Egy kanadai tanulmány, persze az ottani viszonyok mellett, például 21332 USD költséget mutatott ki egyénenként. Egy amerikai tanulmány is hasonló eredményt hoz ki — a szórás nagy; acute flaccid paralysis esetén (nem tudok magyar nevéről) pl. medián = $22628; sáv = $624–$439945. A legtöbb WNND-beteg szerencsére két éven belül felépül azért.
• Immunitás: a kiinduló feltételezés (CDC) az, hogy életre szerezhető, de valamelyest gyengül is azért. Ezzel az a gond, hogy ilyet szuper-biztos, szinte falszifikálhatatlan, mondani. Episztemológiailag egy, az esetek túlnyomó többségében aszmiptomatikus fertőzésnél nehéz is lenne megtalálni az újrafertőződéseket, mint nem-történéseket.
• Az idei (2020-as) helyzet: július 16-án találták az első WNV-fertőzéstől elpusztult madár tetemét Németországban. Egy kék cinege az áldozat. Közben Görögországban megvan az első két megerősített emberi eset az idei évben, július 19-én. Kieg.: július 31-re tíz eset megerősítve, közülük egy haláleset.

Folyt. köv. — a bejegyzés még kiegészül.