A cím az Arab Liga nemrég véget ért (megszakított) szíriai megfigyelőmissziójára utal. Az apropó pedig az, hogy kiszivárgott a misszióvezető, a szudáni Mohamed Ahmed Moustafa al-Dabbi jegyezte jelentés, mely a misszió munkáját összegzi részletekbe menően.

Al-Dabbi volt korábban a szudáni katonai hírszerzés feje és katari nagykövet is. Figyelemre méltó Korán-idézettel indít (33:72): "Mi felajánlottuk a bizalmat az egeknek, a Földnek és a hegyeknek. Ők azonban vonakodtak magukra venni azt és tartottak tőle. Az ember pedig magára vette. Bizony, ő zsarnok és bolond".

A média figyelmét persze többek között a 12. oldalon szereplő, szaftosabbnak tűnő részletek keltették fel, ahol al-Dabbi elég kritikus hangot üt meg a misszióban részt vett megfigyelők egy részével kapcsolatban. Két idézet a szövegből (megfordított sorrendben, for the record):

"Sajnos a megfigyelők némelyike úgy gondolta, Szírába örömszerzés céljából érkezett. Meglepték őket a helyszínen tapasztalható állapotok, vagy például az, hogy szektorokba lettek beosztva, a fővárostól távol eső állomáshelyekre is..."

"A megfigyelők némelyike követelte, hogy azonos szálláskörülményeket biztosítsanak nekik, mint Damaszkuszban dolgozó kollégáiknak, vagy hogy pénzügyi kompenzációt kapjanak a szállásuk besorolásában mutatkozó különbség mértékének megfelelően. Kérték, hogy ennek hiányában ne kelljen elhagyniuk Damaszkuszt, ami olyasmi, hogy kommentárra sem szorul."

Az ilyen viselkedés felelős, emberi jogi vonatkozású pozícióban véletlenül sem csak arab részről fordul elő, mielőtt valaki úgy gondolná - itt írtam például a FIA tavalyi bahreini jelentéséről, ahol a spanyol rapportőr többek között egy plázában kutatott a kemény igazság után.

Ettől még az Arab Liga történetében jelentős állomás, hogy a misszióra sor került, és a megfigyelők egy része kifejezetten rázós helyzeteket is bevállalt.

Az egyik legnagyobb kihívást számukra a részrehajlás látszatának kerülése jelentette, amint azt a csatolt kép is illusztrálja.

Itt van a CNN egy korábbi tudósítása is a misszió látogatásáról a már egy ideje a felkelők kezén lévő Zabadaniban, ahol a tömeg előbb "Allahu akbar"-t skandálva, kitörő örömmel fogadta a megfigyelőket, majd kővel dobálózva búcsúztatta őket, mikor kiderült, hogy nem akarnak tartósan ott maradni (gyakorlatilag emberi pajzsként a város számára). Ráadásul a kormányerők egy úttorlasza felé futamították meg őket, és ott sem volt barátságos a hangulat.