A szóban forgó kérdés e miatt a kép miatt merült fel egyesekben; a You Tube-on elérhető hivatalos klip (Beyoncé: Who runs this mutha') 1:55-ös momentumánál kapható el:

Belinkeljük ide magát a klipet is, hogy a dokumentáció teljes legyen.

Két kiváló áttekintést is be tudunk linkelni a témában (itt és itt), mert másokat is foglalkoztatott mostanra, hogy ugyan, mit keresett egy Beyoncé-klipben a megszállt grúziai, avagy szuverén dél-oszétiai területek ("Tschinvali") felé mutató, Photoshop hatására háborús károsodást elszenvedett jelzőtábla. De egyértelmű következtetésre ők sem jutnak, mivel nehéz.

Nekem elsőre kis gonoszkodásnak eszembe jutott mondjuk az alábbi emlékezetes megnyilvánulás is a 2008-as grúz-orosz háború kontextusából (a poén a grúz és az amerikai Georgia összekeveredése a kérdező fejében):

Szóval ugye mi van, ha valakiben ilyen kreatívan élt tovább ez a kis félreértés. Ám az okok ennél bonyolultabbak és egyszerűbbek igazából - egyszerre.

Amint a Global Voices Online bemutatja, a vélemények sokféleségében egyfelől felbukkant a nézet, miszerint itt Grúzia valamiféle ügyes külpraktikájának voltunk tanúi, és vagy megnyerték Beyoncét az ügyüknek, vagy belecsempészték a fenti motívumot a klipjébe; másfelől pedig olyan grúz hangokat is lehetett hallani, amelyek sérelmezték a szerintük puszta egzotikumként instrumentalizált grúz írásjelekkel ellátott táblát. A zavarodottság nem véletlen.

Beyoncé klipje elsősorban nem a világpolitikára vonatkozóan bír politikai jelentéstartalommal. Finoman szólva sajátosan kifejtett üzenete - a Beyoncé mögött álló stáb részéről - a genderkapcsolatokkal, vagyis a nemi (férfi/női) szerepek társadalmi értelmezésével összefüggésben van. "Girls run this world", állítja a szöveg, ám a világ jelzőt is kap: "mutha......." A kipontozott helyet ügyesen ki lehet egészíteni, és álmélkodni azon, hogyan lesz az efféle jelző érvényes egy elvileg éppen a nők által mozgatott univerzumban. A teljes alkotás következetességeit és következetlenségeit ezzel kapcsolatban kell keresni. A rohamrendőröket a helyszínre szállító autó ajtaján például a Kairói Amerikai Egyetem logója szerepel (0:25-nél), de az őket szédítő nőket nem lehet valamiféle tüntető tömegnek felfogni a látottak alapján, a kapcsolat a két fél között összetettebb - kifejezetten nem is az egyiptomi eseményekről van tehát szó.

A grúz tábla következésképpen tényleg főként egzotikumként kerülhetett a képbe - az alkotói szabadság élt vele.