Linda Nchi hadművelet néven (kiszuahéli nyelven ez annyit tesz: "az ország megvédelmezése") jelenleg egy kenyai beavatkozás zajlik Szomáliában, a Sabaab iszlamista frakció ellenében, mely erősen a 2006-2008-as etióp beavatkozásra emlékeztet. Utóbbi annak idején az Iszlám Bíróságok Szövetsége ellen irányult, gyors katonai sikerrel kezdődött, többek között Mogadisu bevételével, de aztán látványos etióp kivérzéssel folytatódott, az ellenük hamar megindult gerillaháború során. Az az intervenció egyben az Iszlám Bíróságok Szövetségének a szétverésével a mára az al-Kaida felé kacsintgató Sabaab önállósulásának és felemelkedésének a közvetlen oka is volt. A történelem most annyiban ismétli önmagát, hogy a kenyaiak viszonylag rossz időjárás közepette is haladnak előre, de közben az ember sejti, hogy nyilván akkor kezdődnek majd a problémáik, amikor az utánpótlásukat kezdik el támadni a szomáli iszlamisták, vagy például rajtaütések érik a járőreiket.
A beavatkozás okait illetően többen is felvetik (például ebben az összefoglalóban), hogy a turizmussal kapcsolható össze, ami Kenya számára alapvető érdek: a gazdaság második legjelentősebb ágazata - természetesen a mezőgazdaság után. Szomáli fegyveresek pedig több emberrablást is elkövettek Kenyában az utóbbi időben. Szomáliába hurcolt áldozataik között volt több turista is, például egy brit házaspár, akik közül a férjet, David Tebbuttot azóta kivégezték, vagy például egy rákbeteg, kerekesszékes francia hölgy, Marie Dedieu is, aki - elképzelhető, hogy a rossz bánásmód következményeként - azóta szintén meghalt. Elrablói azért még a holttestéért is váltságdíjat kértek. Közben elrabolták, és ugyancsak Szomáliába hurcolták az Orvosok Határok Nélkül három emberét is az egyik legnagyobb kenyai menekülttáborból, a Dabaabból (ahol szomáliak természetesen nagyon sokan vannak; összesen úgy félmillió szomáli menekült van Kenyában).
Úgyhogy a kenyai kormány a beavatkozás mellett döntött, és időzítés tekintetében az előbb felsorolt incidenseknek biztosan van jelentősége. Azt viszont nem lehet mondani, hogy Kenya stratégiai kalkulációi kimerülnének a turizmussal kapcsolatos aggályokban. Szomália szomszédjának lenni - sejthető - komplexebb kihívás ennél. Mint azt egy korábbi írásomban felvetettem, Kenya számára a szomáli helyzet még pozitív hatásokkal is járt: a kalózkodás távol tartja a partoktól az óceáni halászat hulladékának számító, a piacot (bennünket) élelmiszerrel persze bőven ellátó fenékhálós óriás halászhajókat (a supertrawlereket), és ez a kenyai halászok számára sem rossz. Persze a kenyai halászat egyébként jelentősebb a Viktória-tavon (belvízen), és amúgy ezt csak illusztrációnak szántam a dolgok komplexitását illetően. Szomália szomszédjának lenni összességében véletlenül sem öröm.
Úgyhogy Kenya egy ideje biztonsági övezet kialakításának szükségességében gondolkodik, Szomálián belül (lásd még Izrael hasonló esetét korábban Dél-Libanonban, Törökország esetét Észak-Irakban, az 1990-es években, vagy mondjuk Uganda esetét annak idején, Szudánban, amikor az Úr Ellenállási Hadserege éppen oda fészkelte be magát, a mai Dél-Szudán területén). A kenyai elképzelések az ügyben Dzsúbaföld önállósodásának lehetősége körül kristályosodtak ki az utóbbi időben - ez a Kenyával határos terület Azánia néven olyan kvázi-állami önállóságra tehetne szert a felmerült tervek szerint, mint korábban (még a szomáliai háború kezdetén) Szomáliföld északon. Viszont Etiópia ennek nem örülne a saját, szomáliak lakta térsége, Ogaden miatt, ahol Dzsúbaföld/Azánia példája fűtheti az eleve adott szeparatizmust. Ebből már látszik, hogy elég bonyolult képlet ez az egész ügy.
És akkor habnak a tortán lássuk meg, hogy a nyugati érdekek is jókora szereppel bírnak a történésekben. Franciaország is elképzelhető, hogy résztvevője a mostani beavatkozásnak: a haditengerészetük állítólag a tengerről lőtte a Sabaab pozícióit Kuday környékén - bár ezt hivatalosan tagadják. Ha tippelnem kell, ez szándékosan "letagadhatóan kiszivárogtatott" információ lehet. Tükröz valamit, de komplikációk vagy a magyarázatadás szüksége nélkül. Ha minden igaz, Franciaország idén ugyanezt eljátszotta már Elefántcsontparton is, szóval afféle francia stratégiai doktrínaként is felfogható ez a "stratégiaian kétértelmű" megközelítés. Namármost Párizsban is berágtak természetesen a Sabaabra, Marie Dedieu halála miatt többek között, de azért nem feltételezem, hogy az Elysée palotában kizárólag ilyen szempontok alapján döntenének. Közben pedig amerikai dróncsapások is sorozatban érik a Sabaab gárdáját, ha a BBC helyi forrásainak hinni lehet.
Az ebben a tudósításban említett Kismayo kikötőjében most már állítólag a kenyaiak légi ereje is bombáz célpontokat, és mivel a hadműveleti célok között szerepel Kismayo elfoglalása, ez logikus fejleménynek tűnik.
