A Blikk számomra (tőlük) meglepően komoly cikkben dolgozta fel a ferencvárosi utcanevek ügyét, két szakértőt is megkérdezve. 

Salát Gergely például arra hívja fel a figyelmet, parafrazeálva-dióhéjban, hogy a "Szabad Hongkong" a KNK-propaganda hatására formálódott füllel akár a szándékokkal ellentétesen is érthető (bár azért nem mindenki akarja így érteni), az "Ujgur Mártírok" pedig iszonyatosan furcsán erősít rá az ujgurokkal szemben kollektíven éppen a terrorizmus fenyegetésére hivatkozva fellépő KNK diskurzusára. Hszie Si-kuangról pedig nem nagyon fogják tudni az üzenet címzettjei, hogy mit gondoljanak. Emellett az ügy Kínában mindig remekül beállítható lesz úgy, mintha itt az egész kínai nemzet ellenségei ármánykodnának. A KKP-média már le is fordította az ügy hátterét egy demagóg Happy Meal megfelelőjére: "This shows ... deep-rooted prejudice against China". És ezzel ők jó napot kívánnak. 

Az üzenet címzettjei, hát igen. Akik felé kommunikálni egyébként az ő nyelvükön is érdemes, akár kínai írásjelekkel. 

Szóval, miközben emlékeim szerint a NER döntéshozatalával az a probléma, hogy amikor meghoznak döntéseket, sokszor segédfogalmuk nincs róla, hogy milyen szakmai vagy éppen releváns érdekcsoporti perspektívák léteznek azzal kapcsolatban a sajátjukon kívül, és ezt erős vízión alapuló vezetésként ünneplik, az ellenzéki városvezetési koalíciónak a maguk részéről úgyszintén sikerült két rossz magyar döntéshozói tradíció továbbéléséhez hozzájárulniuk.

• Minek megkérdezni specialista szakértőket, hogy mi az, ami működhet? 
• Külföldi célközönség állítólagos jelentősége mellett sem fontos külföldiül kommunikálni.

Hogy illusztráljam ennek a megközelítésnek a gyengeségét, a kínai nemzet ellenségévé válás kikerülésére két személyt is ajánlanék az üzenni kívánók figyelmébe opcióként, ha utcákat gondolnak elnevezni, ilyen vagy olyan szándékkal (akár a Fudan bejövetelének elmaradására számítva, akár éppen arra készülve — ezt sem árt előre tisztázni). 

1. Li Wenliang — 李文亮

Szóval ugye van ez a pandémia. Biztosan tetszettek róla hallani. Hát, Li Wenliang történetesen az a wuhani orvos, aki tett azért, hogy ne legyen világjárvány, de a wuhani hatóságok rászóltak, hogy ne tegye. Aztán ő is meghalt COVID-ban. Egy igazi kínai mártír előtt leróni a tiszteletet mindjárt egy fokkal nehezebben állítható be a kínai nemzettel szembeni előítéletességnek. Bősz propagandisták persze mindenre készek, de minek megkönnyíteni a dolgukat?

2. Zhang Yongzhen — 张永振

Ő az a pulmonológus prof, aki megosztotta a SARS-CoV-2 genomszekvenciáját a világgal, miközben a KNK éppen megtiltotta, hogy a kínai laboratóriumok kommunikáljanak az ügyben a külvilággal. Zhang azt mondta, hogy ő "nem tudott a tilalomról". A hatóságok erre persze rámásztak egy kicsit, de akkor már nem mertek nagyon tenni ellene, mivel a dolgokat visszacsinálni nem lehetett, meg akkor éppen nagyon ciki lett volna. A rizikós kötéltáncot járó Zhang pedig utólag azt mondja a külvilágnak, hogy nem is másztak rá, csak meg kellett beszélniük egy kicsit dolgokat. Aki olvas a sorok között, vagy mondjuk látta a Csernobil sorozatot, benne Legaszov proffal, az érti. Namármost. Zhang a Fudan tanára. Tetszik érteni? Itt lett volna egy remek lehetőség, hogy az ügyben örök és támadhatatlan mementót helyezzünk el arra vonatkozóan, hogy milyen függetlenséget várunk egy itthon működő egyetemtől, ha és amennyiben. Például a globális közérdek és a tudományos objektivitás szem előtt tartását, szemben rezsimpárti és etnocentrikus megfontolásokkal. 

De alternatívaként elképzelhető lett volna a Szabad gondolkodás útja és az Egyetemes emberi jogok tere is. Talán még biztosabban jó választások és a helyzethez jobban illők lettek volna — tekintve például, hogy a "gondolkodás szabadságát" a KKP 2019 végén vetette ki a Fudan alapító okiratából.

Persze, a kormányzati oldal megnyilvánulásai is befelé nézők, ne menjünk el szó nélkül emellett sem. Hollik István például rászólna az ellenzékre, és mivel ő keresztény erő, ezért a keresztényüldözés elleni fellépést hiányolja az ellenzéki utca-átnevezések kapcsán. Aztán ez az utalás eltűnik. Talán mert beugrik, hogy mi van, ha ez Kínát pont érzékenyen érintené ebben a kontextusban. Akkor már nem is annyira fontos ez. Milyen jó, hogy az ellenzék nem fogadta meg a tanácsot. De kínos lett volna az. Ja, hogy éppenséggel tettek az ügyben? Xie Shiguang (謝士光) egy számos alkalommal bebörtönzött katolikus püspök volt Kínában? Durva. Inkább ne beszéljünk róla.

Valahol egy Ignorancia Körútjára is szükség lenne alighanem.