Külpraktika

Külpraktika

Az arányok ismerete

2011. december 24. - Marton Péter

Afganisztánban az Egyesült Államok egy forrás szerint hétmillárd dollárt költött segélyezésre 2009 és 2010 során összesen. Az OECD összessített adatai szerint Afganisztán 2009-ben nettó hivatalos fejlesztési segélyből kapott összesen - tehát nem csak az Egyesült Államoktól - 6070 millió, azaz 6,070 milliárd dollárnyit. Íme, a statisztikák:

És akkor most tegyük hozzá ez után, és ennek fényében, hogy az Európai Központi Bank mit csinált december 21-én: 489 milliárd eurónyi hitelt helyezett ki európai bankokhoz, hogy azok hitelezési hajlandósága növekedjen ennek révén. A remény az, hogy az érintett bankok így majd többek között spanyol és olasz államkötvényeket vásárolnak fel, hogy ez által az olasz és a spanyol államadósság elviselhetőbb kamat mellett törleszthető, azaz legelőször is újrafinanszírozható legyen. A mechanizmus működése kérdéses, a leggúnyosabb megjelölés rá, amelyet eddig hallottam, a "cash-for-trash", aminek a jelentését kb. a "gyépékápé" kifejezéssel tudnám valamennyire visszaadni.

Itt persze kölcsönökről van szó (amiről az ügyben kommentárt mondók egy része hajlamos elfeledkezni), és ha minden jól működne, a végén minden vissza lenne fizetve. Az összehasonlítás az Afganisztánra elköltött összegekkel ennyiben nem jogos. Ám nagyon optimista feltételezések mellett is látni lehetne, hogy a kockán forgó összeg az európai "államátépítések" közegében nagyon-nagyon sokkal nagyobb.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr93492702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link Elek 2011.12.24. 07:37:57

nem jo ezt keverni.
nagyon kulonbozo dolgok, es nagyon kulonbozo okok miatt tortenik.
osszehasonlitani az ECB es a FED akcioit erdemes.
a FED 2007 es 2009 kozott 1200milliard$ hitelt adott bankoknak, es ezt megujithattak. valami 7000milliard lett a hitelek vegosszege. ez hasonlithato a ECB hitelehez.

ha ez felporgetti a bankok hitelezeset, akkor is a vegen olyan projektek lesznek, amik erteket fognak teremteni, hogy visszafizessek a hitelt.
a segelyeknel egyaltalan nem feltetel, hogy barmi hasznuk legyen. olyan helyre koltik, ahol eselye sincs, hogy visszafizessek.
en nem kevesellem a AF segelyt, hanem sokallom. nagyon.
inkabb kapnanak 10-szer, 100-szor ennyit, de HITELBE.

ha nem tanulnak meg erteket teremteni, nem fognak tudni bekapcsolodni a vilaggazdasagba, ekkor pedig koldusszegenyek maradnak orokre.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2011.12.24. 10:48:52

@Link Elek: az összevetés szerintem mindenképpen praktikus, mert amikor nagy összegek hangzanak el a diskurzusban, az emberek többsége nagy és nagy között nem tesz különbséget.

Ezen felül mind a két költésnek (mert a jegybanki jellegű hitelezésben is vannak természetesen költségek) van kapcsolata a tágabb értelemben vett államépítéssel, még ha nagyon máshogyan is persze (alapvető infrastruktúra, kapacitások építése vs. bankrendszer védelme egy transznacionális befektetői közegben).

Az értékteremtés szándéka amúgy megvan a segélyek esetében is, az "aid industry" révén. A pénznek úgy 30%-a megy be, és töredéke marad Afganisztánban.

Arra is jó a kétféle jelenség együttes tárgyalása, hogy az emberek lássák, "nagy pénz" elköltése nem feltétlenül produkál bármit is. Ez itt mind a két esetben így lehet.
süti beállítások módosítása