Egy érdekes fogalmat használ ez a cikk, és innen jutottam el eddig a könyvig, mely eddig elkerülte a figyelmemet.
Narratív hadviselés.
A cikk tévesen állítja, hogy ez az oroszok sajátossága. A narratívájuk, az a sajátos. De közben mindenki foglalkozik narratív hadviseléssel, természetesen. Meg narratív játszmázással is, ami pontosabb leírása a múlt héten történteknek (mivelhogy harc a valóságban nem volt, és éppen ez az egyik oldal narratívájának a lényege).
Itt van az H.M.S. Defender hadihajó.
A múlt héten ezen az útvonalon közlekedett Odessza és Grúzia között.
Ez persze közel vitte őket a Szevasztopolt birtokló oroszokhoz.
Orosz narratíva: behajóztatok a mi vizünkre invitálatlanul, figyelmeztetünk és zargatunk titeket, mikor pedig eltűntök a láthatáron, mindenkinek elmondjuk, hogy a zargatás kergetés volt. Aki pedig legközelebb jön, azt még dühösebben fogjuk kergetni. Lehet, hogy egy ponton el is jár a kezünk! De tényleg!!!
Brit narratíva: ukrán vizeken hajóztunk, az ukránok invitáltak minket. Ha itt valaki figyelmeztetgetett és zargatott volna minket, az bizony jogtalan betolakodó lenne. Valamiféle kalózok talán. De hát nem is volt itt semmiféle zargatás. Mi csak hajókáztunk, a közelben pedig orosz hadihajók gyakorlatoztak.
A minőségi különbség az, hogy a brit narratíva az aktuális nemzetközi jogra épül, az orosz pedig a számukra kézenfekvő időszámítás szerinti történelem sajátos narratívájára, amiből az a konklúzió születik nekik, hogy "Крым наш". A brit narratíva célja az elkötelezettség demonstrációja (Ukrajna és a nemzetközi jogi szabályoknak történő érvényszerzés tekintetében), az orosz narratíva célja pedig az elrettentés (negyertekide).
A britek annyira tisztában voltak a narratív hadviselés jelentőségével, hogy újságírókat is eleve magukkal vittek.
Aztán ennek a narratív játszmázásnak a folytatása következik majd a Dél-kínai-tengeren is. Oda tart a világturnén debütáló H.M.S. Queen Elizabeth repülőgéphordozó vezette csapásmérő erő (Carrier Strike Force), amelyről a Defender levált a fekete-tengeri kirándulás céljával. A Dél-kínai-tengeren is csak a szabad, a nemzetközi jognak megfelelő hajókázás a cél, de azért nem fogunk meglepődni, amikor Kína majd "provokációról" és "jogtalan behatolókról" beszél.
