Képanyag az afganisztáni Különleges Műveleti Csoportunk tevékenységéről...

Az apropó: szeptember 13-án egy afgán-magyar-amerikai egység benyomult egy faluba Wardak tartományban, hogy ott elfogjon valakit az afgán hatóságok parancsa alapján. Egy amerikai alegység biztosította őket a közeli domb oldalából, a falun kívül. Távozás közben aztán éppen a biztosító alegység került tűz alá. A tálibok nagy erővel, lesállásból támadtak, és az amerikai alegység parancsnokával egy nyaklövés végzett már a tűzharc legelején. A forró helyzetre tekintettel a magyar ügyeletes alegység bevonására is sor került, és az ő erősítésük és fedezetük mellett sikerült visszavonulást végrehajtani, illetve például az elesett amerikai tiszt holttestét hazahozni.

A riportban vegyesen összedobott illusztrációk kíséretében beszámolnak ezekről a részletekről.* Ezen kívül megszólal a videóban például Györffy Ágnes százados is, a Honvédség pszichológusa, aki az öléssel kapcsolatos lélektani felkészültség különleges műveleti erők számára elengedhetetlen készségéről beszél, így például az olyan eufemizáló és távolító nyelvezet szerepéről, mint a "levarrtuk", "bukó célpontot láttam" stb.

Ez egy olyan, szokatlanul "felnőtt tartalmú" beszámoló, amely mellett a történteket leegyszerűsítő - bár nem is alaptalan - "mi mentettük meg őket" (vs. együtt voltak a lecsóban) narratíva is könnyebben fogyasztható számomra. Miközben belátom egyébként, hogy utóbbira praktikus okokból szükség lehet.

* Ha panaszom van, az az lenne, mennyire manipulatív az összhatás, a Black Hawk Downból vett képek bekeveréséről nem is beszélve. Elsőre elhittem, hogy az ajtóberúgás és a sebesült katona képe biztosan az említett akcióból való (naiv dolog persze, bár kevésbé fordulhatott volna elő, ha nem a Honvedelem.hu Facebook-oldalán látom először a videót), aztán másodjára csak rá kellett jönnöm, hogy igazából semmi sem biztos, és javítanom kellett a pósztot. A kérdéses felvételrészletek fölé végig az van kiírva, hogy mindez a Zrínyi Média által biztosított illusztráció, vagy éppen a You Tube a forrás. Ezt így a jövőben ne. Illusztrációkat berakni szabad, de nem úgy vágva őket a narráció mellé, mintha felvételünk lenne a történtekről. Ha az anyag felnőttségét dicsértem fentebb egyéb tekintetben, akkor ez itt benne kifejezetten gyerekes, azt is mondanom kell.