Külpraktika

Külpraktika

A NATO afganisztáni utánpótlása: a pakisztáni blokád hatásai

2012. január 24. - Marton Péter

Még tavaly novemberben, amikor Pakisztán lezárta a szárazföldi határátkelőit a NATO-utánpótlások előtt, tiltakozva valami homályos miatt, ami az afgán határvidéken történt, jeleztem, hogy többek között így kívánhatták a tavaly decemberi bonni konferencia előestéjén demonstrálni az alkupozíciójukat, mivel a NATO a pakisztáni utánpótlások teljes kiváltására a jelen pillanatban sem képes.

A NATO ebből hivatalosan annyit ismer el, hogy drágult az utánpótlás, mivel a közép-ázsiai utánpótlási vonal hosszabb, macerásabb és drágább. Az ár az útvonal eltérülése miatt (kb. a szükséges utánpótlás 70%-a számára kellett alternatívát biztosítani) havi 104 millió dollárra ment fel, ami komoly költségnövekedést jelent az itt idézett kalkulációk szerint (de nem tízszereset, ahogyan ott írják, hiszen az árban elvileg benne van az eddig is más útvonalon bevitt utánpótlás).

Na de sikerült-e kihagyni Pakisztánt a játékból? Nem.

1) Ez a cikk említi, hogy a korábban hajón, pakisztáni kikötőbe (többnyire Karachiba) befutó árukat Indiába kellett átirányítani, hogy aztán onnét szállítsák azokat tovább, a levegőben. Én hozzáteszem: nyilván Pakisztánon - a pakisztáni légtéren - át.

2) A megoldásnak nem a legfontosabb eleme, de e szerint a forrás szerint - ha igaz - naponta 20-25 kisebb konténernyi árut vagy a NATO, vagy valaki más (ha tippelnem kell, inkább "valaki más"), de afganisztáni műveletek céljával csempészés útján juttat át a határon, a térségben nagy rutinnal bíró csempészek - gondolom, a releváns Núrzai és Acsakzai klánok - szolgálatait igénybe véve.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr683745244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danielvekony 2012.01.25. 13:24:25

Ehhez ajánlanám Michael O'Hanlon írását a Foreign Affairsben, Staying Power címmel (2010.szept-okt.). Ott elmíti, hogy az afgán hivatalnokok védelmi pénzt fizetnek az ISAF konvojok védelméért a felkelőknek. Nem tudom, hogy az ISAF tudomásával-e, de a szerző tudomásával bizonyosan. A saját farkába harapó kígyó tipikus esete...

Link Elek 2012.01.25. 14:40:30

nemileg kapcsolodo, hogy Gwadar-t mennyire strategiai jelentosegunek allitjak be neha, es meg arra sem hasznalhato, hogy teherkikoto legyen. pedig legvonalban kozelebb lenne del afganisztanhoz.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2012.01.25. 15:20:00

@danielvekony: ez így működik már jó ideje. A US Army legnagyobb hadszíntéren belüli beszállítói is mind rendszeresen fizetnek védelmi pénzt, többek-között a gerilláknak is, a konvojok biztonságáért. Ez egy ilyen játszma, ahol sokszor saját húsba kell vágni először ahhoz, hogy az ellenfélnek ártani lehessen.

@Link Elek: nem is tudom igazából, hogy Gwadar mára ténylegesen eljutott-e a teljes üzemig. Egyelőre tényleg csak egy lufi az egész. És akkor Kína ide kapcsolódó energiaszállítási terveiről még nem is beszéltünk.

Link Elek 2012.01.25. 16:25:07

@Marton Péter:
eljutott. uzemel a kikoto, csak hajok nem mennek oda, mivel nincs ott semmi :) se nagyvaros, se vonat, se ertelmes helyre vezeto autopalya.
az egyetlen az Karachi-ba vezet, de kikoto ott is van :)
egy tobb ezer km-es olajvezetes kiepitese evtizedes projekt. kina meg el sem kezdte.
süti beállítások módosítása