Mindkét oldal számára, sőt az őket terelgető kívülállók számára is komolyan izzasztó munka volt, de tegnap megszületett a megállapodás a szerb és a koszovói tárgyalófél között, és Koszovó innentől részt vehet a saját képviselőivel nemzetközi szervezetek munkájában - eddig a koszovói ENSZ-misszió (az UNMIK) látta el a képviseletüket.

A létrejött kompromisszum részletei innen és innen:

• A részvétel lehetősége 36 nemzetközi szervezetben Koszovó (albánul Koszova) számára;
• "Koszovai Köztársaság" helyett Koszovóként;
• Egy lábjegyzet a megállapodás szövegében cserében utal az 1244-es biztonsági tanácsi határozatra, amely még nem utalt független Koszovóra (hanem helyette a "valódi tartalommal bíró autonómiát", a "jelentőségteljes önigazgatást" és "az önkormányzás helyi intézményeinek kialakítását" támogatta a koszovóiak számára, megerősítette viszont az akkori - még Montenegrót is magában foglaló - csonka Jugoszlávia területi integritását);
• Az említett lábjegyzet ugyanakkor utal a Nemzetközi Bíróság 2008-as döntésére is, miszerint Koszovó jogszerűen deklarálta függetlenségét.

Amit összehoztak, kellőképpen mátyáskirályos tehát, Szerbia részéről például Koszovó elszakadását elismerő, a függetlenségét viszont el nem ismerő megállapodás; Koszovó közben mégis tett egy lépést előre a szabadabb mozgástér elnyerésének irányában, Szerbia pedig az EU felé - kérdés, hogyan sikerül ezt eladniuk otthon, mind Szerbiában (ahol pl. tavasszal parlamenti választások jönnek), mind Koszovóban. Néhány figyelemre méltó megnyilvánulás az ügyben albán és szerb részről:

• Az ellenzéki koszovói albán Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt azzal vádolja a koszovói vezetést, hogy egy lábjegyzetre cserélte a köztársaságot;
• A koszovói kormány az alábbi sorrendben és az alábbi előnyöket emeli ki: "(a megállapodás) belépőt jelent a vízummentességet jelentő folyamatba, Koszovó kereskedelmi kapcsolatokat létesíthet az Európai Unióval és kezdetét veszi a stabilizációs és csatlakozási folyamat";
• A volt jugoszláv elnök és szerb miniszterelnök Vojislav Koštunica, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt elnöke a "semlegességet" nyilvánítaná ki Szerbia részéről, hogy az EU ellen tegyen egy gesztust a történtek kapcsán.

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a megállapodás még az észak-koszovói határkérdések rendezése, sőt akár a szerbek lakta észak-koszovói területek "párhuzamos intézményeinek" leépítése irányában is hozhat előrelépést. A 1244-es BT-határozat alapján például az is elkerülhető - a "nemzetközi intézményekkel való együttműködés szükségességére" hivatkozva - hogy Koszovóban is megpróbálják megtartani a szerb parlamenti választásokat (a Szerb Demokrata Párt még az Ibar folyótól délre is megtartaná azokat). Persze ehhez az is kell majd, hogy Szerbia tagjelölti státust kapjon az EU-tól tavasszal.