Külpraktika

Külpraktika

Romney kínai befektetése

2012. március 19. - Marton Péter

Marton Péter

A napokban Rada Péter így összegezte itt, a Külpraktikán Mitt Romney republikánus elnökjelölt demokráciaterjesztéssel kapcsolatos gondolatait:

"Mitt Romney szerint az Egyesült Államok jóval többet tehetne aktívan a demokratikus átalakulások megsegítésére, és ezen keresztül kezében tarthatná az eseményeket, hogy el lehessen kerülni a vészforgatókönyvet, amely egy demokratikus, de ellenséges Észak-Afrikáról és Közel-Keletről szól. (Értékek alapján lehet kritizálni, de nem ellentétesen az érdekekkel.) Mindezt véleménye szerint csak egy egységes stratégia alkalmazásával lehet elérni, új pénzügyi alapokat kell létrehozni és a térségbeli partnereket jobban be kell vonni. (Például Törökország és Szaúd-Arábia segíthetne felfegyverezni a szíriai ellenzéket.) De katonailag nem szabad beavatkozni, főleg nem Szíriában, amely jóval erősebb, mint Líbia volt."

Mit kezdjünk ennek fényében a hírrel, miszerint Romney pénze jelen pillanatban többek között egy olyan kínai vállalatba eszközölt befektetés révén kamatozik, amely szerepet kap rendvédelmi (és rezsim- és szuverenitásvédelmi) feladatok ellátásában Tibetben és kínai nagyvárosokban egyaránt? (A Uniview Technologies a kérdéses cég.)

Jelentőséggel bíró tény, hogy Romney a Bain Capitalben birtokolt részesedésén keresztül, közvetve, nem kifejezett, specifikus szándékkal vált a Uniview befektetőjévé, hanem a Bain Capital egy vagyonkezelője számára adott vak megbízás (blind trust) révén - a blind trust intézményéről kiváló áttekintés olvasható itt.

A kérdés először is az, hogy ha Romney úgy gondolja, az értékek alapján lehet kritikát megfogalmazni a nem-demokráciákkal szemben, de nem az amerikai érdekekkel ellentétesen, akkor ez megfordítható-e úgy, hogy az amerikai érdekek alapján az amerikai értékekkel ellentétesen is lehet együttműködni valakivel. A logikus válasz az, hogy igen, viszont ettől még távolról sem egyértelmű, hogy az amerikai érdek jelen esetben bármilyen formában adott lenne - sőt erősen kétségesnek tűnik, éppen ez a lényeg. És itt kap jelentőséget a vak bizalom intézménye. Utóbbi nem összeférhető bármiféle ésszerű mérlegeléssel a fenti kérdésekben - ugyanis vak.

Túl azon tehát, hogy Romney önellentmondásba keveredett, az ügy a politikai elit transznacionális befektetői tevékenységének érzékeny mivoltára irányíthatja a figyelmet, és azon belül is a kérdés egy érdekes aspektusára. Ez a közérdek szempontjából biztosan nem árthat. A Romney-hoz hasonlóan massachusettsi, de demokrata politikus, John Kerry szenátor feleségének is van például érdekeltsége a Bain Capitalben, azon keresztül pedig a Uniview-ban. A szálak tehát átszövik a belpolitikai frontvonalat, és az egész elit szempontjából jelentőséggel bírnak.

Frissítés (március 20.): a tanulság Romney szempontjából pedig - többek között - az, hogy... nem mindegy, hogyan sorakozik fel a család! :)

Hozzáteendő, hogy a képen valójában egy bizonyos Fisher család tagjai sorakoznak fel egyébként, a betűket a pólókon pedig digitálisan megcinkelték egy kicsit, hogy a vicc működjön. Romney számára a rossz hír az, hogy a vicc ennyitől már nagyon is jól működik.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr534325610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása