Külpraktika

Külpraktika

Visszatekintés: az alternatív elnökjelöltek külpolitikai programja

2012. november 10. - Marton Péter

Most, hogy már túl vagyunk az amerikai elnökválasztáson, röviden érdekes lehet még visszatekinteni az alternatív elnökjelöltek külpolitikai programjára is. Hogyan próbálnak a két párt dominálta politikai rendszerben saját üzenetet megfogalmazni ezen a téren kisebb politikai erők? Hogyan próbálnak hatást elérni? Ilyen kérdéseket feszegetek itt.

Íme, az eredmények, a Wikipédiáról:

USPresElections2012Results.jpg

Ezek után pedig íme, ami az egyes elnökjelöltek programjából és megszólalásaiból a külpolitikát illetően kiolvasható.

Gary Johnson Új Mexikó kormányzója volt (kétszer is megválasztották), mielőtt az elnökválasztásnak nekivágott volna. Eredendően republikánus színekben kívánt versenyezni, és a CPAC konferencián például jó eredményt ért el, ám a GOP-esélyesek közül rövid úton kigolyózták. Jól jött ez az erősödő Libertariánus Pártnak, és mint fentebb látható, több, mint egymillió szavazatot söpörtek be Johnson révén Államok-szerte. A volt kormányzó az alább beágyazott videóban beszél a külpolitikai nézeteiről. 

A Romney-val szemben a republikánus jelölti versenyből visszalépni kényszerült Ron Paulhoz hasonlóan Johnson következetesebb libertariánusnak mutatkozik. Belpolitikai téren ez a könnyűdrogokkal, a prostitúcióval vagy például a szerencsejátékkal kapcsolatos toleráns hozzáállásban fejeződik ki a részéről, a külpolitika szempontjából pedig az releváns, hogy ha egyszer az állam méretét és az állami költekezést csökkentené, akkor a haderőre sem fordítana annyit. 43%-os lefaragás szükségességét említi ezen a téren a 2013-as költségvetést tekintve. Támaszpontokat is feladna, csökkentve a globális amerikai katonai "lábnyomot". Ellenzi a nemzetközi segélyezést, és több teherviselést szeretne látni a szövetséges országok részéről. Izraelről 4:42 után beszél: olyan valakiként, aki találkozott korábban személyesen is Netanyahuval, Simon Peresszel és Ariel Saronnal, nem támogatná Izraelt feltételek nélkül a biztonságpolitikájában, de nem is gondolja, hogy meg tudná akadályozni Izraelt bármiben - bár próbálkozna azért, ha arról lenne szó. Szerinte most nincsen arról szó, Irán ugyanis jelenleg nem jelent olyan fenyegetést; ha pedig ez változna, arról az amerikai katonai hírszerzési képességek birtokában úgyis időben tudomást szerezne. Afganisztánból kivonulna: a beavatkozást 2001. szeptember 11-e után szükségesnek látta, az ottani államépítés helyett viszont Amerikát építené, mint arról az alábbi, "A béke olcsóbb" című klipjében is beszél, ahol egyébként a viaskodó demokratákat és republikánusokat halálvágyó, együtt a (fiskális) szakadékba rohanó párként írja le, Thelmához és Louise-hoz hasonlítva őket. Itt érhető el Johnson külpolitikai platformja a saját weboldalán.

JillStein.jpg

A második legeredményesebb jelölt Johnson után Jill Stein volt, a Zöld Párt színeiben. 2002-ben már mérkőzött Romney-val Massachusetts kormányzói székéért. Zöld politikusként azt ígérte, a Fehér Házból ő Zöld Házat csinál, ami angolul nyilván sokkal jobban hangzik, hiszen a "greenhouse" üvegház jelentése a transzparencia asszociációját is maga után vonja. Akárcsak Johnsonnál, itt is - persze más indíttatással - ígéret mindenfajta külföldi katonai vállalkozás feladása. "A háború eszköze idejétmúlt"; "igazi közszolgákra van szükségünk, akik az emberekre hallgatnak - nem a vállalati lobbistákra, akik öntik a kampánytámogatást a háborús kasszába" - így szólnak a legfőbb külpolitikai vonatkozású szólamai. A weboldalán "béke- és külpolitika" alatt foglal össze további álláspontokat. Amellett, hogy harcolna a klímaváltozás ellen, "demilitarizálná" az amerikai külpolitikát, atomfegyvermentes térséget hozna létre a Közel-Keleten, csatlakozna a szárazföldi telepítésű aknák elleni Ottawai Egyezményhez, bezárna száznegyven amerikai katonai támaszpontot külföldön, és 50%-kal csökkentené a védelmi kiadásokat. És "ellenezné a támadó lépéseket nukleáris létesítmények ellen" - talán még a Stuxnet bevetéséhez hasonló lépéseket is?

VirgilGoode.jpgVirgil Goode virginiai kongresszusi képviselő volt korábban. Az Alkotmány Pártjának lett a jelöltje, miután korábban volt demokrata és republikánus politikus is. A külpolitikai programja relatíve következetlen, és alapvető különbségeket mutat a fenti jelöltekhez képest. Az iszlám világhoz való - a jelek szerint nem túl barátságos - viszonyulás szempontjából sokatmondó lehet, hogy 2006-ban ellenezte, hogy Keith Ellison muszlim vallású kongresszusi képviselő a Koránra esküdhessen fel a képviselői mandátumának megkezdésekor. A nemzetközi segélyezéssel kapcsolatban szkeptikus, az ENSZ-től pedig elvileg megvonná a támogatást. Goode esetében a "perem" (fringe), azaz a fősodortól távol eső, "konteózó" körök egyes nézetei is beszivárognak, és programponttá lehettek: ellenzi például az "Agenda 21" nevű dokumentumot, mely még az 1990-es évek elejéről származik. ENSZ-keretek között, ajánlásként lett elfogadva (és mivel nem nemzetközi szerződés, ezért az amerikai Kongresszus például sem nem ratifikálta, sem nem utasította el). A tárgya különféle elvek és célok rögzítése a fenntartható fejlődés érdekében. Konteós körök ugyanakkor az amerikai szuverenitás globalista veszélyeztetőjét látják benne: egy titkos világkormány bújtatott agresszióját. Goode azokkal ért egyet, akik a Világbanktól és az IMF-től is megválnának éppen ezért. Idézzük:

"Ellenzem az amerikai haderő ENSZ-parancsnokság alá helyezését. Le kell faragnunk az ENSZ-szel, a Világbankkal és a Valutaalappal kapcsolatos kiadásokat. Véleményem szerint a szuverenitásunk kell, hogy legyen a legfontosabb. Ugyancsak kategorikusan ellenzem az Agenda 21-et és más globalista terveket, amelyek annyira ártalmasak az amerikai állampolgárok számára."

Figyelemre méltó, mennyire félreért alapvető dolgokat: összességében nem túl professzionális az anyaga - persze az általa képviseltek számára ez így megfelelhetett. Líbiával kapcsolatban Goode például úgy vélekedett egy alkalommal, hogy csak a Kongresszus hadüzenetével mehettek volna "be oda" - ő pedig elnökként eleve nem is akart volna bemenni, tehát a bengázi konzulátus elleni szeptemberi támadás az ő logikája szerint akkor nem is történhetett volna meg. Együgyűen összemossa tehát a diplomáciai összeköttetés fenntartásának és a külföldi katonai műveletek jóváhagyásának a kérdését. Az ENSZ parancsnoksága alatt pedig természetesen nincsenek amerikai csapatok.

A futottak még kategóriában ott van azután Roseanne Barr, aki a Zöld Párt jelöléséért hiába versenyzett Jill Steinnal, és így a Béke és Szabadság Párt színeiben indult végül (volt színésznő); és Rocky Anderson, aki Salt Lake City polgármestere volt korábban, és a következetesebb baloldali politizálást követelőket képviselni igyekvő, nagyrészt általa megszervezett Igazság Párt élén indult (eredetileg pedig ő akarta a Béke és Szabadság Párt jelölését).

RoseanneBarr.jpgBarr - saját megfogalmazásában "az egyetlen komoly komédiás az elnöki versenyben" - az izraeli-palesztin kérdésben, és általában a háborúkkal kapcsolatban szólal meg külpolitikai téren: a "Fal" ellen, a palesztin menekültek visszatérésének joga mellett, és Izrael katonai támogatása ellen; a háborúkkal kapcsolatban pedig azt mondja, hogy azok a "tőzsdét éltetik", és hogy a katonai-ipari komplexum az Egyesült Államok "árnyékkormánya".

Anderson évekkel ez előtt iraki emberi jogi jogsértésekre és háborús bűncselekményekre hivatkozva szerette volna impeachment alá vonni Bush elnököt. Itt elérhető blogján emellett a klímaváltozás elleni élenjáró globális aktivizmusára hivatkozik még büszkén, és általában a "plutokrácia" (a tehetősek uralma) elleni fellépést ígér.

Hát ennyi. A többi versenyző együtt alig kapott több szavazatot, mint a felsoroltak közül utolsó helyezést elért Anderson. Összesen pedig eredetileg 417-en jelezték indulási szándékukat, a blog gazdaságosabb működtetése érdekében tehát célszerű volt megvárni a befutót ezzel az áttekintéssel :)

Összegzésképpen elmondható, hogy sok anti-establishment és izolacionista gondolattal találkoztunk - ezek az álláspontok szereztek összesen kevesebb, mint másfél százalékos támogatottságot átvitt értelemben, az itt bemutatott jelölteken keresztül.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr614900040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link Elek 2012.11.10. 18:39:22

off

Errol tudsz tobbet? Valahogy nagyon nem kerek a tortenet, nem tunt ilyan embernek.

Government officials said that the F.B.I. began an investigation into a ‘potential criminal matter’ several months ago that was not focused on Mr. Petraeus. In the course of their inquiry into whether a computer used by Mr. Petraeus had been compromised, agents discovered evidence of the relationship as well as other security concerns. About two weeks ago, F.B.I. agents met with Mr. Petraeus to discuss the investigation. Administration and Congressional officials identified the woman as Paula Broadwell, the co-author of a biography of Mr. Petraeus. Her book, ‘All In: The Education of General David Petraeus,’ was published this year. ...

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2012.11.11. 10:55:35

@Link Elek: többet én sem tudok, de itt most konzervatívabb a véleményem. Amíg valami nagyon más ki nem derül, a Broadwell-féle sztori nekem hitelesnek látszik.

Most írtam új pósztot az ügyben:
kprax.blog.hu/2012/11/11/petraeus_skyfall_vagy_pratfall
süti beállítások módosítása