Egy kis ütésváltás az Egyesült Államok Légiereje és Haditengerészete, illetve közvetlenül értük vagy az ő érdekükben felszólaló szerzők között.
Az első csapás: a Légierő Egyetemének (U.S. Air Force Air University) tanára, Adam B. Lowther elmagyarázza, szerinte miért elsősorban a Légierőre kell támaszkodnia az Egyesült Államoknak az ázsiai-csendes-óceáni térség felé végrehajtott stratégiai átorientálódása (Pacific pivot) során.
A visszacsapás: Robert Farley, a The Diplomat/Flashpoints egyik blogírója megüzeni, hogy nehogy már - mikor inkább a Haditengerészet jelenti minderre az igazán kézenfekvő és egyben a legjobb megoldást.
A második csapás: Lowther visszatér.
Ez a háromkörös eszmecsere összesen több, mint egy év leforgása alatt zajlott le, tekintettel Farley késői reakciójára. De költségvetési viták kontextusában történt mindvégig, úgyhogy "bürokratikus politika" témában semmiképpen nem elhanyagolható jelenséggel van dolgunk.
Az Egyesült Államok haderején belül a különböző haderőnemek között mindig is hatott a rivalizálás szelleme, a pénzügyi forrásokért vívott harctól az amerikai fociig mindenféle területen. Ezt a képet például idén, a USS Midway repülőgép-hordozó fedélzetén fotóztam - a könyv címe önmagáért beszél ("A Civil War: Army vs. Navy"):
A mostani összecsapás lényege Lowther és Farley között leginkább a zéró összegű (nyer-veszít) és a pozitív összegű (nyer-nyer) játszmák kontrasztba állításában ragadható meg a szerzők perspektívájából. Farley azzal vádolja a Légierőt, hogy annak diplomáciai képességei csököttek, mert csakis mások, vagyis a közös ellenség esetleges lezúzásában képes partnerekkel együttműködni, miközben a Haditengerészet tipikusan könnyen és a Légierőhöz képest gyakran dolgozik együtt koalícióban más országokkal, hogy például a mindenkinek kedvező tengeri kereskedelem biztonságát védelmezze. Lowther egy sor meggyőző példával válaszolja, hogy a Légierő is számos hasonló, globálisan vagy éppen bilaterálisan kedvező, partneri tevékenység részese.
"A Haditengerészet jelentős intellektuális (...) energiákat fordított arra, hogy a "puha", illetve az "okos" hatalom (soft és smart power - M.P.) gyakorlását szolgáló eszközökre tegyen szert a diplomáciai partnerekkel való kapcsolatépítés céljából (...) A Légierőre még vár a feladat, hogy a puha hatalom újragondolása révén azt képes legyen fogalmilag a "kemény hatalom barátokkal együttes gyakorlásán" túlmenően máshogyan is értelmezni."
A második csapással Lowther persze érdemi választ is ad erre. Ám aztán jön a kiütésnek szánt kulcsmondat, és nem tudom megállni, hogy ne inkább azt idézzem tőle:
"Miközben a Haditengerészet támogatói szeretnek rámutatni, hogy a Föld felszínének 70%-át víz borítja, úgy tűnik, megfeledkeznek arról, hogy a Föld felszínének 100%-át levegő veszi körbe."
És ez volt az a pont, amikor a vita olvasása végre önfeledt jó mulatság hangulatát kezdte árasztani számomra.
A felek arra természetesen nem tértek ki, hogy a diplomáciában esetleg a Külügyminisztériumnak (State Department) is lehet szerepe, sőt talán még némi komparatív előnye is, bizonyos tekintetben. Mintha erre hirtelenjében nem is gondoltak volna.
Minderről az "It's all in the family" jutott eszembe - a Korn vs. Limp Bizkit koprodukció/konfrontáció sok évvel ez előttről. Figyelem: nem különösebben magasröptű, de megfelelő mértékben indecens szövegek hallhatók benne.
