Az alábbi igen érdekes részletbe ütköztem ebben a cikkben:
"Törökország ma jellemzően ezt a képet tárja elénk - nem egy olyan országét, ahol kiszámíthatóak a szabályok és az intézmények, hanem egy olyanét, ahol a politikai lojalitás szálai szövik be az élet minden területét.
Még az üzleti élet három fő csoportosulása (lényegében üzleti kamarák - M.P.), a TÜSIAD, a MÜSIAD és a TUSKON is különböző körökhöz kötődik az általános megítélés szerint: a TÜSIAD az ország korábbi szekuláris elitjéhez, a MÜSIAD Erdoğan iszlamista AK pártjához, a TUSKON pedig Gülen úr mozgalmához. Minden világnézetnek van saját angol nyelvű hírlapja is - ami jelzi, mennyire fontos a nemzetközi szinten is befolyással bírni a meghatározó vélekedések alakulására. Nem afféle hobbesiánus, mindenki háborúja mindenki ellen típusú helyzet ez, de vállalatigazgatók sora panaszkodik pártos indíttatású intézkedésekre üzleti érdekeik ellen.
Amikor a TÜSIAD elnöke azt mondta, a külföldi tőke elkerüli az olyan országot, ahol a vállalatokat adóbírság kiszabásának lehetőségével zsarolják, vagy például rendszeresen megváltoztatják a közbeszerzési törvényt, Erdoğan árulónak nevezte ezért, és figyelmeztette, a ti könyveléseteket épp úgy ellenőrzni fogják, ahogyan a zöldségest is ellenőrzik."
Igen figyelemre méltó. A Törökországban jelenleg sorra előkerülő, korrupciós ügyeket leleplező - de ugyanakkor erősen illegitimnek tűnő módon készült, lehallgatásokból származó - felvételek kapcsán Michael Johnston kategorizációja jutott eszembe a korrupciós rendszerek négyféle alaptípusáról. Nem tökéletes kategorizáció, de a fenti idézet fényében Törökország a "klánok és oligarchák" képlethez látszik közelíteni viszonylag világosan (pedig eredetileg nem pont így gondoltam volna): a képlet lényege, hogy gyenge intézményekkel társuló versengő érdekcsoportokat látunk, melyek a politikai és az üzleti szféra összeköttetésein keresztül igyekeznek ellenőrizni pénzforrásokat. Annyiban nem tiszta a helyzet, hogy a politikai küzdelem egyelőre elsődlegesnek tűnik - de ez az állapot illékony lehet.
Meg is kérdeztem ezért egy török kollégát, hogy a kamarák nagyjábóli politikai kötődésére vonatkozó információ mennyire stimmel. Azt mondta, stimmel.
