A J-20-as lopakodó vadászgéppel kapcsolatban is elcsodálkoztam azon, hogy a róla kiszivárgott fotók kikerülése mennyire az amerikai védelmi költségvetési vita egy fontos stációjához volt látszólag időzítve. Most itt vannak kikerült felvételek a kínai haditengerészet első repülőgép-hordozójáról, a valaha a Szovjetunióban/Oroszországban épített, már majdnem teljesen felújított Varjagról (újabb nevén Shi Lang), és ez is apropó lehet egy "miért most?" típusú okfejtéshez.

Akárcsak a J-20-as esetében, itt is hangsúlyozandó, hogy miközben a nyílt tengeren is megúsztatott hajóról érkezett képek egyesekre izgató hatással lesznek, nem arról van szó, hogy hirtelen drasztikusan változtak volna az erőviszonyok akár csak a Tajvani-szoros esetében is. A kínai haditengerészet repülőgéphordozó-építési terveivel kapcsolatban ajánljuk Matura Tamás cikkét a multból, ez alapján jól felmérhető, pontosabban mekkora a jelentősége a kínai törekvéseknek. Van nekik, csak eltúlozni nem kell.

Ami a mostani időzítést illeti, mintha a felvétel publikálása kifejezetten az amerikai-japán Yama Sakura 59 hadgyakorlattal kapcsolatban küldött üzenet lenne. Utóbbi január 27-én vette kezdetét és február 3-ig tart. Kyushu sziget védelmét gyakorolják egy Japántól nyugatra található, meg nem nevezett nagyhatalom erői ellenében. A Canadian Pressnek a hadgyakorlatok helyszínéről tudósító riportere ezt véletlenül az alábbi címmel írta meg: "Az érdekeit határozottabban érvényesíteni törekvő Kínával szemben az Egyesült Államok és Japán ellenállnak a csendes-óceáni viaskodásban". A cím angolul rövidebbre jön ki az "assertive" jelző miatt, de ettől még nem stimmel: megjegyeznénk, hogy egyelőre nem kifejezetten a Csendes-óceánon történnek a "dolgok" kínai részről - inkább a Kelet- és a Dél-kínai-tengeren.

Bennem felvetődő értelmezési lehetőségek:

1) Teljes tudatosságot feltételezve: mintha a kínai hadsereg tudatosan használná az amerikai védelmi szektor reakcióit üzeneteinek a "megzengetéséhez", avagy visszhangoztatásához. Tudják, hogy a fegyverkezési verseny az Egyesült Államokkal jelenleg aszimmetrikus, és valójában abból próbálnak előnyt kovácsolni, hogy egyéb szereplőkben tudatosítják folyamatosan - globálisan -, hogy Kína "felemelkedik" (és az Egyesült Államok "riválisa").

2) A kínai hadsereg szervezeti és bürokratikus érdekeiből kiindulva is nézhetjük az egészet, és akkor lehet mögötte bizonyítási kényszer, kalkulált provokáció, vagy például belső, de a külpolitika irányításáért is folyó hatalmi játszma a KNK-ban (a J-20-as tesztrepülésével kapcsolatos hírek ügyében például meglepő volt, amikor felsejlett, hogy Hu Csin-tao elnök talán nem is tudott arról előre).

3) Látszólag "naivabban" (de ettől még nem feltétlenül helytelenül): az is lehet, hogy a hajó megúsztatása egyszerűen most volt tervbe véve, és mindenképpen került volna ki róla fotó és videó, az aktuális kontextustól függetlenül.

4) Extra változat: Liu Huacsing, akit a kínai haditengerészet atyjaként szoktak számon tartani, január 14-én halt meg, 94 éves korában. Ő mondta, hogy ha a KNK nem fejleszt ki egy repülőgép-hordozót még az ő életében, "tágra nyitott szemekkel hal majd meg". Az érdekesség: nem sokkal Liu Huacsing halála után kijött jó pár cikk, amely arról számolt be, hogy a Shi Lang igazából már szinte teljesen kész... íme, például a pakisztáni Daily Timesban vagy például a már említett Canadian Presstől. Nem egyszerűen tiszteletre méltó öregúrról, hanem a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának és a Központi Katonai Bizottságnak az egykori tagjáról van szó - január 24-i temetésén ott volt mindenki, aki számít. Úgyhogy hagyatékának és tekintélyének védelme kompatibilis lehet a fentebbi 1-es és 2-es értelmezési változattal is. (Más kérdés, hogy a Shi Lang mennyire tekinthető saját, kínai fejlesztésnek, de ne legyünk ennyire rosszmájúak.)