Külpraktika

Külpraktika

Battleship/Csatahajó

2012. április 22. - Marton Péter

Marton Péter

Megy a mozikban a Csatahajó című film, és bár nem fogok szpojlereket közölni itt, de legelőször is mindenkinek ajánlom, aki visszafogott intellektuális erőfeszítéssel jelentős mennyiségű szórakoztató hatást szeretne befogadni, konkrétan mozizás révén, hogy csak menjen, és nézze meg. A történet pont eléggé ki van találva ahhoz, hogy a látvány élvezetén ne rontson. De ezen felül is van néhány olyan vonatkozása a filmnek, amely egy ilyen, külpolitika-elemzéssel foglalkozó blog számára érdekessé teheti.

  • Az első, ami nyilván mindenkinek eszébe jut, hogy a film kiváló lobbi-erőfeszítés a Haditengerészet szolgálatában, azon kívül, hogy kasszasiker is lehet. A US Navy nem mulasztott el intenzíven együttműködni a film készítőivel, és például - az itt megtalálható információk szerint - a forgatás kedvéért ténylegesen kihajóztak a kikötőből a Missouri csatahajóval, illetve rengeteg tengerész működött közre egyéb módon is a produkcióban. Ínséges időket élünk, a különféle haderőnemek versengenek a költségvetési forrásokért, úgyhogy az ilyesmi nem árt. A Navy a jelen pénzügyi évre 161,4 milliárd dollárt igényelt magának. (Az érdekesség kedvéért: valaha egy évre kevesebb, mint ezer dollár jutott nekik, persze az reál értékben akkor többet ért, mint mai ezer dollár, és egyébként is jó régen volt: még 1789-1793-ban.)
  • A film egyébként a Hadsereg, vagyis a US Army felé is kedves gesztusokat tesz. A haderőnemek közötti, olykor könyörtelen verseny ilyen formán enyhül valamelyest. De nem bírom ki, hogy éppen a rivalizálás jelentőségét illusztrálandó ne idézzem a Nagy Kérdést, melyet a USS Midway repülőgép-hordozó fedélzetén hallottam egy apukáját faggató kisgyerektől: "Daddy, why doesn't the Army have aircraft carriers?"
  • A film készítőinek még a Japán Önvédelmi Erő is segítséget nyújtott, és a filmben felbukkan vagy a Myoko, vagy az Atago nevű hajó (testvérei egymásnak). A Hawaii környékén zajló ütközet egyébként is a japánokat helyettesíti alienekkel az új Pearl Harbor kapcsán, nem árt tehát nyomatékosítani, hogy ma szövetségesek.
  • Biztosan lesznek olyanok, akik a történetet taktikák tekintetében, vagy éppen felmerülő ellentmondások, következetlenségek, logikai hibák alapján ízekre szedik majd, de ettől még voltak stratégiai szempontból érdekes részei a történetnek. A földre érkező, nálunk technológiailag fejlettebb idegenek viselkedésével kapcsolatban többek között éppen az lehet érdekes food for thought, hogy a fegyvereik nem biztosítanak számukra elsöprő fölényt, illetve hogy nem törekszenek korlátlan mészárlásra, mint a szimpla inváziós/ki-fognak-minket-irtani típusú filmek idegenjei. Az első kérdésben, a fegyverek ügyében például az lehet egy lényeges szempont - és ezt kéretik a filmtől részben elvonatkoztatva figyelembe venni -, hogy a meglévő fegyverrendszerek fejlesztésében nem feltétlenül a földihez hasonló körülmények jelentették az idegenek számára a kívánatos paramétereket. A második kérdés, az önkorlátozással kapcsolatos motiváció kérdése pedig összefügghet az érkező expedíciós erő politikai és szervezeti hátterével. Valószínűleg nincsen felhatalmazásuk korlátlan erőszak-alkalmazásra, és ebben stratégiai megfontolások éppen úgy szerepet játszhatnak a mögöttük álló civilizáció részéről, mint az intergalaktikus humanitárius jognak az emberiség számára egyelőre ismeretlen szabályai, vagy éppen az alien haderő doktrinális értelemben bevett eljárásai. Sci-fi-olvasók számára nyilván nincs is olyan sok meglepő abban, ahogyan itt elfantáziálgatok.
  • Végül érdekes vonatkozása még a filmnek, hogy itt is az emberiség együttműködését diktáló közös fenyegetés a meghatározó motívum. Ez alapján működik együtt az Egyesült Államok és Japán, illetve közvetve még a Kínai Népköztársaság is ebben a filmben. Az amerikai filmipar már nagyon-nagyon régóta él ilyen típusú forgatókönyvekkel. Ott volt például a hidegháború idején az 1979-ben bemutatott Meteor (l. még információt róla itt is), amelyben szovjet és amerikai, nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétákat hordozó műholdak együttes alkalmazására van szükség, hogy egy aszteroida Földbe csapódását megakadályozzák. Ezek közül a Nagy Péternek ráadásul előbb kell indítania a rakétáit a keringési pályájára tekintettel, ami ebben a fiktív hidegháborús kontextusban persze komoly bizalom megnyilvánulása szovjet részről. Az ilyen filmek tehát egyszerre szólnak a látványról, másrészt a Mi (emberiség, együtt) vs. Ők szembeállításon keresztül kollektív cselekvési problémák enyhítése érdekében is operálnak egy olyan világban, ahol a szomáli kalózok az alien flottának igen szegényes megfelelői csak, viszont rajtuk kívül még számos másik, közösen kezelhető kihívás akad az egész bolygóra kiterjedő együttműködés lehetséges napirendjén.
  • Talking about kollektív fellépési problémák - ezen a téren persze nagyon gyakran a valóságban is az Egyesült Államok halad legelöl, amikor konkrét cselekvés (és nem mondjuk szájjártatás) értelmében valakinek így kell tennie. A közelmúltból elég lehet ezzel kapcsolatban a nem a Haditengerészet, hanem a Parti Őrség által még április elején elsüllyesztett japán szellemhajó példáját felidézni, már csak azért is, hogy további tengeri illusztrációval szolgálhassunk:

(Fotó innen.) Mint ismeretes, ez a hajó még a Japánt tavaly ért szökőár miatt sodródott ki a nyílt tengerre, az áramlat pedig idővel elvitte az észak-amerikai partok közelébe, Alaszka és Kanada irányában. Ott aztán az Egyesült Államok Parti Őrsége süllyesztette el. Így a sodródó hajó nem fog éjszaka, kivilágítatlanul valakinek az útjába kerülni.

Rendezőként ezek után nem bírtam volna kihagyni, hogy a filmben még a Parti Őrség is kapjon egy kis vállveregetést, és legalább egy alien hadihajó nyamvadt roncsaival elbánhattak volna ők is.

A bejegyzés trackback címe:

https://kprax.blog.hu/api/trackback/id/tr944466283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2012.04.23. 09:17:48

Belevettek még egy napjaink amerikájára jellemző témát is, ez pedig a valamelyik végtagjukat elvesztett veteránok lelki világa is. A filmben szereplő nagy darab fekete "alezredes" egyébként ténylegesen veterán, és azt hiszem Irakban hagyta ott a két lábát.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2012.04.23. 13:02:03

@Combat Gear Admin: wow, meg is van, LTC Greg Gadson az: au.news.yahoo.com/thewest/entertainment/a/-/entertainment/13440293/battleship-actor-the-real-deal/

Nem semmi a pali, elég komoly karriert futott be azóta!

2008-ban már a New York Giantsszel dolgozott: sports.espn.go.com/nfl/playoffs07/columns/story?columnist=garber_greg&id=3222397
Akkor még nagyon le volt fogyva.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2012.04.23. 13:58:29

Mondjuk jól nyomja, mert én inkább őrmesternek néztem mint alezredesnek.

Jah és a film végén van egy apró kis SEAL-es "cameo" is.

Link Elek 2012.04.23. 18:11:55

@Combat Gear Admin:
@Marton Péter:

a pentagon Afganisztanra felkeszito treningjenek van olyan resze, amikor arra keszitik fel a katonakat, hogy el kell latniuk serult tarsaikat. Ott is aktiv szerepet jatszanak a veteranok. akik mind testileg, mind lelkileg kellő "tapasztalattal" rendelkeznek a temarol
lattam olyan kepet, amikor egy láb nelkuli ember, szakadt vértől csopogo nagragban ult es cigizett egy széken. kerestem, de most nem talalom.

mas:
az, hogy mi jelzunk, es idejon valaki nem annyira trivialis. hint: fermi paradox megoldasai:
pl:
en.wikipedia.org/wiki/Fermi_paradox
nextbigfuture.com/2012/03/mass-effect-3-and-goat-guy-provide.html

mas2:
a foldi haboruzas tortenelme folyamatosan arrafele halad, hogy el kell titkolni a valodi kepessegeket, csapasmerő erők/bázisok/... helyzetet az ellenseg elol.
nem kell sokaig varni amig egy teljes carrier group is teljesen kepes lesz magat alcazni.
logikus feltetelezes, hogy egy fejletebb civilizacio nem csak fejletebb tamadasi/vedekezesi kepessegekkel rendelkezik, hanem azt is, hogy kevesbe erzekelheto mint egy elmaradott tarsadalom.
ez megoldast nyujt a Fermi paradox-ra

nekem az osszes idegen civilizaciot tartalmazo film rendkivul valoszinutlennek tunik. sokkal jobban tartalmazza a jelnelegi amerikai felfogast a nem amerikaiakkal szemben, mint barmi mast.
ha idegenek jonnek a fold kozelebe, akkor a legfontosabb odlguk az lesz, hogy biztosak legyenek benne, hogy csak akkor es azt vesszuk eszre beloluk amit ok akarnak.
ha mi mennek az o bolygolyuk kozelebe nekunk is ez lenne a legfontosabb. meg az, hogy a fold helyzeterol nekik fogalmuk se legyen. ne legyen semmi amivel fenyegetni tudnak, ha rosszul alakulnak a dolgok

Link Elek 2012.04.23. 18:22:25

ez kimaraaadt, en igy kepzelek el egy idegen "tamadast"
en.wikipedia.org/wiki/Children_of_Men

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2012.04.23. 19:18:45

@Link Elek: a Fermi-paradoxon mellé érdemes odatenni a Kardasev-skálát is: en.wikipedia.org/wiki/Kardashev_scale

Az első, ami feloldhatja a problémát, olyasmi, amire Goat Guy is utal. Messzire kommunikálni vagy eljutni nagyon nehéz, ezért a Type III (galaxis-domináns), illetve a Type IV (multigalaktikus) civilizációk kialakulásának valószínűsége csökkenő. A távolság miatt pedig úgyszintén a Type I-es és II-es civilizációkkal nagyobb a találkozás valószínűsége. Hogy ilyenekkel nem találkoztunk eddig, azt jelenti, hogy valószínűleg nincsenek körülöttünk a naprendszerben, illetve a Tejút-galaxisban. Viszont III-asok és IV-esek lehetnek ettől még odakint.

Az lehetőség természetesen, hogy láthatatlanok akarnak maradni számunkra. De az is lehet, hogy nem szorulnak rá a kapcsolatfelvételre, és egyszerűen élni hagynak. Olyanok is lehetünk nekik, mint valami szobanövény :)

Ha mégis láthatóan idejönnek, annak lehet oka a bizonytalanság is. Pl. közvetlen megfigyelés nélkül nem feltétlenül biztosak benne, mire vagyunk képesek. Kapnak egy jelet tőlünk, és ki kell deríteniük, hogy mi, akik tudjuk a helyzetüket, mit akarhatunk vajon. Ez az érv a filmet védi, persze azzal együtt, hogy annak a narratívája ehhez mérten komolytalan.

Marton Péter · http://kprax.blog.hu 2012.04.23. 19:23:50

@Marton Péter: "Viszont III-asok és IV-esek lehetnek ettől még odakint."
És I-esek és II-esek nagyobb valószínűséggel, természetesen.

Link Elek 2012.04.23. 21:15:52

@Marton Péter:
vajon a termeszek tudatossagi szintjen mi emberek hogyan jelenünk meg?
kicsit szkeptikus vagyok, hogy ha a egy termeszvár megpróbál védekezni az emberi támadás ellen és erről termesznek szóló "filmet", akkor "happy end"-el végződik :)

szkeptikus vagyok barmilyen idegen civilizacioval valo talalkozas kimenetelet illetoen kiveve, ha mi (UN/USA/EU) kontrolaljuk az egeszet, és még ekkor is el lehet baszarintva :(
lásd: iraq, afganisztan
süti beállítások módosítása