Az amerikai Szenátus külkapcsolati bizottsága tegnap elfogadott egy határozattervezetet a Szíria ellen alkalmazható katonai erővel kapcsolatban, és bár a tanácskozásnak számos emlékezetes momentuma volt, én Kerry egyik válasza kapcsán állnék meg, és dobnék be kritikusan egy képet.
Kerry a felkelők között harcoló iszlamistákról kapott kérdést, és a válaszának a lényege az volt, hogy egyrészt az iszlamista frakció nem olyan erős, mint sokan gondolnák, másrészt pedig "Szíria egy szekuláris ország".
Ez tipikusan az a fajta kognitív heurisztika, azaz "leegyszerűsítés az információfeldolgozás folyamatában", amilyentől egy döntéshozónak óvakodnia érdemes. A mondatban jelzett Szíria már nem alkot egészt, vagy akár azt is mondhatnánk, hogy mint ország, nem létezik jelen pillanatban. Közben pedig aki csak néhány videót látott ebből a most zajló polgárháborúból, tudja, hogy ha elszáll egy repülőgép vagy helikopter, ha valakit meglőnek, ha ő lő meg valaki mást, ha felrobban valami, az esetek jelentős részében jön az "Allahu akbar" - persze ez csak "felületi tünet", és a szíriai konfliktusban ráadásul véletlenül sem csak muszlimok harcolnak, de elgondolkodtató, hogy a vallás ereje, bármilyen vallásról is van szó, mekkora lehet az ilyen, mindkét fél számára elkeserítő küzdelemben. Vagy hasonló jelleggel érdemes megtekinteni például ezt a bejegyzést és az ott közölt videót.
Ide pedig, a pószt tetején egy olyan képet helyeztem el, mely, ha minden igaz, 2012. december 8-án készült, Homszban, és az látható rajta, amint a dühből megrongált Aszad-portré mellett egy férfi imádkozik. Gesztus Allah felé, a személyi kultusz támogatta vezető helyett. A bizonyítékértéke ennek a képnek a nullával egyenlő, ami a pószt alapkérdését illeti, szimbolikusan mégis érdekes lehet idehelyezni.
