Már annak idején, amikor az "arab tavasz" indult, 2011 telén, foglalkoztatott, hogy a tüntetők kifejezetten látható formában milyen külpolitikai tartalmú üzeneteket fogalmaznak meg - az átalakulóban lévő térségben elképzelhető változások előszeleként voltam kíváncsi erre. Egyiptomban sok volt az Egyesült Államokat a Mubarak-rezsimmel azonosító ábra, montázs, transzparens és egyéb véleménynyilvánítás. Az Obama-adminisztráció részéről "árulást" érzékelő Mubarak-rezsim a bukása előtt lendületesen rá is játszott erre. Például F-16-osokat is röptetett a tüntetők felett, alacsonyan, a nyomaték kedvéért.
A fenti kép viszont friss. November végén készült, a Tahrír-téren. Itt éppen Morszi-ellenes tüntetők tartják a magasba szenvedésük forrásainak jelképét, vagyis amit ők annak tekintenek: egy sor könnygázszelencét. Olyanokat, amilyenek miatt a tüntetők már 2011 januárjában is az Egyesült Államokat bírálták.
A képen a CTS (Combined Tactical Systems) terméke látható, és konkrétan emiatt a cég miatt tavaly - már a Mubarak-rezsim bukása utáni időszakban - is címeztek aktivisták petíciót Hillary Clintonnak, tiltakozva az egyiptomi export State Department általi engedélyezése ellen.
Lehetne persze ironizálni afelett, hogy az egyiptomiaknak a jelek szerint nem esik nehezükre az Egyesült Államokat azonosítani előbb Mubarakkal, majd Morszival is, miközben maga a Muszlim Testvériség sem az Amerika-barátságáról ismert (lásd Szajjid Kutb "Az Amerika, melyet én láttam" című művét illusztrációképpen). De ettől még a könnygáz a tüntetők számára realitás, és ezért érdemes mögé nézni.
A CTS amerikai cég, Jamestown, Pennsylvania a székhelye. Az igazi neve nem is CTS, mint ahogyan az a balról második könnygázszelencén látható logón szerepel (lásd a kis képen). A neve Combined Systems, Inc., és a honlapjukon egy helyen ennek megfelelően konkrétan CSI-nak rövidítik. 1981-es alapítású cég, a befektetői között található például a Carlyle Group (ennek apropóján egyesek a céget még a Bush családdal is összekapcsolják, miután idősebb Bush elnök valaha a Carlyle tanácsadó testületének tagja volt; ez inkább érdekes információ egyfelől, illetve túlzás a kapcsolat jelentőségét tekintve másfelől). A cég ügyfélköre katonai és rendfenntartó kliensekből áll, amiben természetesen nincsen semmi meglepő. A könnygázon kívül sok más, a törvényes rend fenntartásához (is) használható termékben utaznak. Államok-szerte értékesítenek rendőrök számára, és természetesen az amerikai haderő is jelentős megrendelőjük.
Kampány a közel-keleti eladásaik miatt jó ideje folyik - viszonylag alacsony intenzitással. A CTS termékeiből vásárol például Izrael is, és itt lehet olvasni róla, hogy tavaly januárban egy alkalommal izraeli aktivisták ezeket a termékeket úgymond "visszaadták" az amerikai nagykövetségnek, miután a maradványaikat összeszedték Bil'in palesztin település környékén, ahol palesztin tüntetés feloszlatásához vetették be azokat izraeli katonák. Ezen az oldalon pedig egy jamestowni lakos ír arról, hogy felfedezte, Egyiptomban a CTS termékeinek a nem rendeltetésszerű használata öl tüntetőket.
A felhasználók eljárásáért a cég persze nem vállalhat közvetlen felelősséget; legfeljebb Hollandiával vagy Németországgal - a vásárlók között vannak ezek is - ritkábban adódik probléma. Az amerikai diplomácia számára ezzel együtt is, mindenképpen figyelemre méltó, hogy a CTS termékei Egyiptom esetében visszatérő jelleggel okoznak zavart, és hogy a "Made in the USA" jelzés rajtuk keresztül mi mindennel asszociálódik.
A CTS és az egyiptomi biztonsági szervek üzleti kapcsolata csak egy apró eleme az amerikai-egyiptomi stratégiai kapcsolatnak, a feladása nem nagy veszteség. De az ügy - látszólag - nincs is mindig a napirenden, hogy kellemetlenségeket szüljön. A Google Trends kimutatása szerint a "Combined Tactical Systems" 2011 januárjában és 2011 novemberében is kiugróan sok keresést vonzott (novemberben is sok volt a tüntetés; akkor éppen a SCAF uralmának végét követelték az emberek):
A 2008. eleji impulzus emiatt a jogi vita miatt jelentkezhetett, védjegyek használatához kapcsolódóan (a CTS és a Defense Technology Corporation of America között). A 2008 végén, 2009 elején jelentkező tartós növekedés okát hirtelen nem tudom behatárolni.
A lényeg: 2012 során, mint látható, a görbe padlót fog; a téma elfogyott.
Ez a görbe persze nem az egyiptomiak attitűdjeinek a változását mutatja. Az említett attitűdök meglehetősen stabilak, és jellemzően negatívak, CTS-könnygáz ide vagy oda. Íme, egy Pew-felmérés az ügyben. Tegyük hozzá, annyi ellentmondásosság mutatkozik az eredményekben, hogy - paradox módon - az Egyesült Államok, sőt az Egyiptomnak juttatott katonai segély túlnyomórészt negatív megítélése a szoros kapcsolatok pártolásával társult 55% részéről.
A CTS története hozott eközben még pár csavart. Az Amnesty International is többször felszólított a cég egyiptomi exportjának leállítására, 2011. december 8-án pedig a State Department be is jelentette, hogy november végén megtörtént az utolsó szállítás Egyiptomnak, és azóta nem adtak ki, és nem is fognak kiadni egyhamar újabb exportengedélyt a CTS számára arrafelé.
2012 februárjában az Anonymous hackercsoport mégis megtámadta a CTS számítógépes és levelezőrendszerét, sikeresen, egyrészt az adatok megszerzése végett, másrészt hogy protestáljon. Felmerülhet, hogy az anonymousosok egyszerűen nem néztek utána eléggé a dolgoknak, mert ebben a 2012. júniusi cikkben a State Department 2012. június 8-i Military Assistance Reportjával kapcsolatban is leírja a szerző, hogy a külügy megerősíti: 2011. november végén leállt az egyiptomi export. Az aktivizmus, avagy hacktivizmus akkorra tehát "indokafogyottá" is válhatott. Legelőször is, ami az egyiptomi ügyeket illeti... A hackerek saját állításuk szerint azért február 14-re időzítették a CTS letámadását, mert ez a bahreini események kezdetének első évfordulója volt történetesen, és Bahreinben az ottani hatóságok szintén használtak könnygázt. Ez a narratíva is sántít azonban. A február 14-i "időzítésről" szóló szöveg eleve kamu kellett, hogy legyen, minthogy előre teljesen nem látható módon aznapra bukott le a CTS-től egyébként már hosszú ideje információt szívó hack - amely tehát nem február 14-én kezdődött ténylegesen -, és kényszerűségből kellett felhagyni vele azon a ponton. Hab a tortán a történések kuszasága szempontjából, hogy e szerint a nem éppen kritikátlan forrás szerint a CTS Bahreinnek igazából nem exportál semmit, miközben a tunéziai és a jemeni biztonsági szerveknek viszont ellátója egyébként.
Amennyiben a CTS egyiptomi exportja tényleg leállt, és azóta nem folytatódott tovább, a fenti tüntetőket is érdemes lenne megkérdezni róla, a CTS-es könnygázszelencék közszemlére tételével még mindig az Egyesült Államokra vonatkozóan üzennek-e? Vagy a könnygázszelencék semlegessé válhattak mostanra ebből a szempontból, és most már csupán az elnyomónak nyilvánított rezsim jelképei lennének? Vagy felesleges ezt így szétválasztani, mert a múltra, az Egyiptomban folytatódó felhasználásra és például a bahreini, izraeli és egyéb eseményekre tekintettel a cég tevékenysége ma is pontosan ugyanazt jelképezi az egyiptomiaknak? Ha tippelnem kell, az utóbbi a valószínűbb értelmezés, és nem nagyon számít, hogy tavaly november óta érkezett-e újabb szállítmány.
P.S. Ha valaki ilyesmit akar kutatni éppen: itt olvashatók a State Department éves jelentései az Egyesült Államok által nyújtott katonai jellegű segélyezésről.
