Tovabbra is kulfoldrol, ekezetek nelkul...

Korulbelul akkor - februar utolso napjaiban -, amikor a USS Enterprise repulogep-hordozo visszafordult az Adeni-obol felol, hogy a Szuezi-csatornan at visszakeveredjen a Foldkozi-tengerre, azert, hogy a Pentagon kifejezesevel elve "rugalmassagot es opciokat biztositson", a 608. Legi és Urmuveleti Központ parancsnoka, Michael A. Tichenor ezt tapasztalta:

"E-mailt irtak nekem (februar vege fele) azzal, hogy csak tudatnak, ilyen lehetosegeken toprengenek eppen..."

Kontextus. Az erdeklodok kozott volt az amerikai Legiero, az AFRICOM es az EUCOM, es a kerdesek arra vonatkoztak, hogyan lenne iranyitasi szempontbol megoldhato Del-Dakotabol felszallo B-1-es bombazok bevetese Libia felett, ugy, hogy azok Europaban leszallnanak, es aztan a visszauton is tamadnanak celpontokat. A tet pedig azert volt jelentos, mert ily modon egy esetleges libiai haboru beinditasa soran a mindig kritikus legelso idoszakban olyan eszkozok is a leendo koalicio rendelkezesere alltak, amelyekkel egyszerre kelloen sok precizios csapas valt vegrehajthatova. A tervek mukodtek is aztan, a marcius 19-en indult intervencio soran harom B-1-es oda- es visszafele osszesen 150 celpontot semmisitett meg.

Mindennek latszolag affele tortenelmi szeljegyzet jelentosege van csak, valojaban azonban strategiai jelentoseg is akad itt boven. Ezek a kiszivargo reszletek mutatjak, hogy az Egyesult Allamok milyen koran komolyan szamolt a libiai muveletek lehetosegevel, egyben pedig azzal is, hogy utobbiak sikeres megvalosithatosaganak elofeltetele volt, hogy eppen az Egyesult Allamok tegye - egeszen aranytalan modon - a legtobbet a koalicio reszerol az elso napokban. Ugyanide tartozott az Enterprise atiranyitasara vonatkozo, hasonloan koran meghozott dontes is.

Tehat, mikozben a latszat az, hogy marcius 15-en szuletett az elhatarozas, hogy az Egyesult Allamok csatlakozik, avagy sem, a burkoltan kezdettol Kadafi megdontesere iranyulo, brit-francia kezdemenyezesu beavatkozashoz, valojaban a donteshozoknak a Nemzetbiztonsagi Tanacsban arrol kellett hatarozniuk, hogy az addigi intezkedeseket feleslegesse teszik... vagy pedig hagyjak a dolgokat tovabb folyni a mar korabban elkepzelteknek megfeleloen.

A ketfele dontes lenyegileg nyivanvaloan kulonbozik egymastol.

Tovabbra is kulfoldrol, ekezetek nelkul...

Liam Fox, a brit vedelmi miniszter a napokban ujabb koroket fut, hogy a libiai muveletekhez a NATO-nak minel tobb tagjatol tovabbi hozzajarulasokat szerezzen, tekintettel a kellemetlenul elhuzodo, koltseges, es a ramadan kozeledtevel potencialisan megfeneklo haborura.

Ennek soran mondta az alabbiakat is:

"Az europai partnereink kozul tul sokan potyautaskodnak. Libia ebresztoleg kellene, hogy hasson rajuk. Ha akarjak a biztositast, meg kellene talan fizetniuk a biztositasi dijat is."

Vajon melyik orszagcsoportot vehette celba ezzel a felvetessel...? Kiknek a szamara hasonlit a NATO muveleteiben valo reszvetel valamifajta biztositasi dij megfizetesehez...? (Retorikai kerdesek...)

Tovabbra is ekezetek nelkul, kulfoldrol...

A valaszt Ahmet Davutoğlu kulugyminiszter adja meg a cimben feltett kerdesre - persze nem az egyetlen elfogadhato valaszt...

"A torok emberek nem tehetik meg, hogy ugy szakitsak meg a bojtjuket a nap vegen, hogy kozben a libiai testvereik nem tehetik meg ugyanezt."

Ez a ramadan kozeledtere tett utalas. A torok kulpolitika ismet megtalalta a modjat, hogy kulturalis normaknak valo megfeleleskent oltoztesse fel valojaban - termeszetesen - szamos egyeb erdek es kenyszer figyelembe vetelen alapulo kulpolitikajat. Megsegitik NATO-szovetsegeseiket, befektetnek Libia jovojebe a hosszu tavon azert valoszinubb gyoztes oldalan, es mindezt raadasul jo muszlimkent teszik.

Az idezet ebbol a cikkbol szarmazik, ahol az is kiderul, hogy a NATO tart a mi augusztusunkkal egyszerre bekoszonto ramadantol. Nem tudom, lehet-e ennel rosszabb uzenetet kuldeni, ha egyszer a muszlim vilag jelenti az egyik fontos celkozonsegunket. Ugyanakkor alapveto problemarol van szo, az is biztos. A ramadan alatt joval nehezebb lesz a felkelok harcat segiteni, utobbiak szamara pedig nagyon nehez lesz a lenduletet fenntartani. A felkelok igyekeznek is minel hamarabb elvagni Kadafi utanpotlasat del es nyugat felol, hogy meg a ramadan bekoszonte elott dulore vigyek valahogyan a harcokat...

Tovabbra is kulfoldrol, ekezetek nelkul...

Koalicios teherviselesi problemakrol komplett konyvet irtam egy kollegammal meg tavaly - es ha minden jol alakul, meg ebben a honapban meg is jelenik majd (errol tobbet kesobb).

Ezek kapcsan erdekes latni egy baltikumi velemenyt, melynek egyes elemei bizonyosan ismerosen csenghetnek egyeb kelet-kozep-europai nezopontokbol is. Forditasban idezzuk Arunas Molist, a Vytautas Magnus egyetem tanarat (innen).

"Ha a multat nezzuk, a balti allamok a transzatlanti biztonsagi egyuttmukodes leglelkesebb elomozditoi voltak. Ez aligha meglepo: politikai ertelemben az EU-tol fuggenek, a biztonsagukat pedig a NATO szavatolja, kovetkezeskepp Europa es az Egyesult Allamok egyarant fontos szerepet jatszanak a balti allamok jovoje szempontjabol. Eppen emiatt a balti allamok meglehetosen aktivak voltak az ujabbb es ujabb egyuttmukodesi mechanizmusok es az ertekalapu kezdemenyezesek tamogatasa teren, a fenyegetesek korszeru szemleletet partolva mindvegig. Masfelol viszont a csokkeno vedelmi koltsegvetesek miatt a balti allamok egyre inkabb visszaternek kizarolagosan biztonsagfogyasztoi szerepukhoz, ahelyett, hogy konstruktiv, biztonsagteremto szerepet jatszananak. A transzatlanti partnerek pedig ennek hatasara elveszitik erdeklodesuket a balti terseg irant."

Tovabbra is kulfoldrol, ekezetek nelkul...

Kadafi rezsimjenek a vedelmerol biztosan nem, ellenben a szuksegkeppen arnyalt latasmodhoz kello tudnivalokrol lesz szo ebben a bejegyzesben, roviden.

Szoval, azt olvastam tegnap a New York Timesban:

"Kaim azt allitotta, a libiai eroknek bizonyitekuk van arra vonatkozoan, hogy a Nyugat es arab szovetsegesei altal fizetett kolumbiai zsoldosok csatlakoztak a lazado harcosokhoz, akik Miszrata varosabol Tripoli fele probalnak eloretorni jelenleg.

A kolumbiaiak kozul nehanyat megoltek a szerdai harcok soran Miszratatol nyugatra, jelentette ki."

Az ezzel kapcsolatban nyilatkozo NATO-szovivo reakcioja az volt, hogy az allitasra nincs bizonyitek, ellenben Kadafirol tudnivalo, hogy regota hasznal mar zsoldosokat - zsoldosokra tamaszkodott mar az arab tavaszt megelozoen is.

Anelkul, hogy a szovivo allitasat ketsegbe vonnam - ugyanis igaz -, erre bizony eszembe jutott egy regebbi cikk, szinten a New York Timesban, amely arrol szamolt be, hogy a korabban Blackwaterkent ismert privat katonai/biztonsagi ceg alapitoja, Erik Prince, az Emiratusok szamara tobbek kozott eppen kolumbiaiakbol igyekezett egy szerzodeses hadsereget osszeverbuvalni mostanaban.

Tul azon, hogy reszben talan eppen ugyanazokrol a kolumbiaiakrol van itt szo - amennyiben a libiai forrastol szarmazo informacio igaz -, ebbol nyilvan az is latszik, hogy nem onmagaban a zsoldosok alkalmazasanak a tenye a legalkalmasabb a libiai intervencio moralis igazolasara.

Tovabbra is kulfoldrol, ekezetek nelkul...

Osztozom Wagner Peter oromeben. Jo vegre tisztabban latni ezeket a szamokat illetoen. Tippelni nagysagrendileg nem tippeltunk mast, de mas leirva latni ezeket a dolgokat, hivatalos forrasbol, meg akkor is, ha a szamitas modszertanaval kapcsolatos bonyodalmak nem is engednek maximalis precizitast biztositani.

Viszonyitaskeppen: a magyar GDP nagysaga - innet kiemelve - 2009-ben lehetett, reszemrol kisse igenytelenul atszamolt modon, 129540 millio dollar, azaz 24362587,8 millio Ft - azaz kerekitve 24362,6 milliard Ft. Abbol, ha 2 szazalekot koltenenk a GDP-bol vedelemre,  ahogyan a NATO-ban az elvileg elvart lenne, 487251 millio, azaz 487,251 milliard Ft korul lennenk a vedelmi koltsegvetes kivanatos meretet illetoen.

Eszerint az alternativ forras szerint a GDP 2010-ben 27120 milliard korul lehetett, 2011-re pedig 29203 milliard Ft-re varhato - utobbi szamok fenyeben 542,4, illetve 584,06 milliard kellene, hogy legyen az adott evi vedelmi koltsegvetes.

Mindezek utan akkor jojjenek maguk az afganisztani koltsegek  - beleertve a logisztikai termeszetueket is -, a Napi Gazdasagban kozoltek szerint:

* 2010-es maradvány

** módosított előirányzat

Forrás: HM

Elore jelzem, ekezetek nelkul irok most, kulfoldrol...

George Orwell ota koztudomasu resze az autoritarianus rezsimek termeszetrajzanak, hogy a bentlakok szamara folyamatosan eloallitanak egy reszben fiktiv kulvilagot, amelynek iranyaban a szervezett spontaneitas jellemezte, mesterseges belso politikai arenaban fiktiv kulpolitikat is folytatnak,* de azert bemasolom ide ezt az idezetet. Mar csak azert is, mert, kulfoldon leven, korlatozott ido all csak rendelkezesemre, hogy irjak valamit.

Szoval, ime, az al-Jazeera beszamoloja egy Torokorszagba menekult szir mesterlovesz nagyjabol ellenorzott hitelessegu tapasztalatairol:

"The week before we arrived in Deraa our officers gave us strict orders to spend every evening from 8pm to 10pm watching Al Dunya TV. They said we would hear about the conspiracy against Syria..."

Azert emelem ki, mert ebben az esetben latvanyosan kozvetlen a jelentosege a politikai kepzeletbeli manipulalasanak. Ha hihetunk ennek a beszamolonak, a mesterloveszeket etettek, majd lovettek, igy, mechanisztikusan, persze megjosolhato modon nem maradektalanul eredmenyesen.

-------------

* Mikozben termeszetesen demokraciakban is szerepet jatszik a politikai kepzeletbeli manipulalasa - legfeljebb mennyisegileg es minosegileg azert egyarant maskeppen.

A külpolitika-elemzésben a ratifikáció értelmezésekor soha nem állunk meg egy törvényhozás döntésénél (jelen esetben a szocialista többségű görög parlament mai döntéséről van szó, mellyel jóváhagyta az EU és az IMF pénzügyi segítségéhez vele szemben feltételül szabott megszorító intézkedéscsomagot).

A tágabban értelmezett ratifikációval, vagyis inkább elmaradásával kapcsolatban három képet ragadtam ki az alábbiakban.

Legelőször is, itt, az Akropolisz oldalán látható a Görög Kommunista Párt üzenete - a tévéből mostanra biztosan ismerős amúgy:

Itt pedig a történelmi párhuzamállítás a Németországot a második világháborúval összekapcsoló jelzőkeresés révén Sarkozy elnököt és az egész Európai Uniót eléri, egyfajta negatív holdudvarhatás formájában (ennek a képnek és az oda-vissza repkedő klisészerű kulturális utalásoknak az előzményeiről írtam korábban itt):

Itt pedig Kanellosz, a tüntetők rohamrendőröket ugatni sosem rest kabalaállatkája látható, aki már pólókon is visszaköszönő szimbólum, Che Guevara-portrék alternatívája (az életben nem tűnik ennyire vadnak egyébként):

Hogyan lenne esélyünk a világbékére a brit bulvársajtó nélkül? Néha komolyan eltűnődöm ezen.

De mielőtt a kérdésre reflektálnék, kontextusnak egy idézet a Spiegelből:

"Thomas Sheppard múzeumi kurátor majd egy évszázada szembesült ezzel az érzülettel. 1919-ben katonatisztek felkérésére segédkezett egy véletlenszerűen felfedezett, 1500 éves sír feltárásában. Egy angolszász nő sírja volt; lövészárkok ásása közben találtak rá Kelet-Angliában.

Sheppard megállapította, hogy az asszony kifehéredett csontjai "a német hódítóktól" származnak, és hangosan kimondta: "Ezek a mi elődeink!" A katonákat ezen a ponton mintha villám sújtotta volna. Először is káromkodtak, majd nem akarták elhinni, hogy lehet köztük és a "hunok" között bármiféle rokonság. A hangulat gyorsan romlott. Az út vissza a barakkokig "leginkább egy temetési menetre emlékeztetett", írta Sheppard."

A Spiegel ezt egy könnyű tudományos cikkben idézte fel, mely brit genetikai kutatási eredményekről számolt be egyébként: ezek alapján egy északnémetekben és dánokban jellemzően előforduló Y-kromoszómaszegmens (a "fríz gén") jelenléte kimutatható a mai brit embereknek talán 50%-ában is. Mindennek a történelmi jelentősége az, hogy következésképpen az i. sz. 5. században valószínűleg sokkal több germán származású özönlött be a Római Birodalom visszahúzódásával a lehetőségek földjévé változott Britanniába, mint azt a brit történetírás eddig uralkodó "Minimalista" elmélete feltételezte.

És ebből lett ez - a brit bulvársajtó, majd utóbb természetesen a német bulvársajtó is elkezdte felidézni a legbarátságosabb sztereotípiákat a másik féllel kapcsolatban, csak hogy a brit-német közös gyökerek abszurditását világosan jelezzék. "Time to embrace your inner Jerry" - Kb.: "Ölelj rá magadban a kis germánkára!" Így gúnyolódott például a Daily Mail.

Persze ettől a grassroots bilaterális kapcsolatok nem feltétlenül sérülnek, hogy mondjunk valami nagyon komolyat is. Sőt. A mai közegben az ilyesmi inkább "napi cuki" kategóriás fejlemény. 1919-ben talán nem volt az; ma elsősorban téma sör mellé.

Ha szerencsések vagyunk, még South Park-rész is lesz belőle, elvégre vonatkozik ez a dolog "angol-szászokra" mindenfelé.

Sarkozy francia elnököt idézzük.

"Nyilvánvalóan arról van szó, hogy Robert Gates készül lemondani és visszavonulni, és nyilvánvalóan nem örül ennek, és talán ez magyarázza a keserű szavait."

Kontextus. Robert Gates védelmi miniszter olyasmiket mondott több fórumon is az utóbbi időben - zanzásítom, spontán, dióhéjban -, hogy pl.:

• európai részről vezetők készek úgy belemenni egy háborúba, hogy az eszközök rendelkezésre állása, finanszírozhatóság, a megvalósítás mikéntje, egyebek tekintetében a tervezés a nullához közelít;
• akkor, amikor védelmi megszorítások vannak, sőt továbbiak jönnek, közben pedig megy egy nehezen finanszírozható háború Afganisztánban, szerinte súlyos hiba egy, a líbiaihoz hasonló vállalkozásba belemenni (ezt nyilván úgy értette, amerikai részről is). Az afganisztáni háború szükségszerűségből vívott háború (war of necessity), a líbiai viszont szabadon választott (war of choice).

Mindez olyasmi, amit én is mondtam itt úton-útfélen. Úgyhogy Sarkozy (külpolitika-)elemzése sántít már az ezzel kapcsolatos nézeteltérést illetően is, véleményem szerint. De az, hogy ezt közben a - precedens nélkül való módon - különböző pártállású elnöki adminisztrációk között átöröklődött, vagyis éppenséggel "túlórázó" amerikai védelmi miniszternek a távozás felett érzett bánatához köti, akár gyermetegnek is tűnhet. (Gates csak úgy ment bele a maradásba annak idején, hogy azt először is alaposan meg akarta beszélni a feleségével, akinek a lelkesedésében kételkedett.)

Attribúciós hibának általában azt nevezzük - hogy a címet is kifejtsem rendesen -, amikor valaki másnak a cselekedetét, vagy éppen a sajátunkat, tévesen magyarázzuk. Bizonyos kísérleti eredmények a mellett szólnak, hogy idegenek esetében hajlamosak vagyunk a belső okokat hangsúlyozni a külsőkkel szemben megalapozatlanul is akár. Nem vesszük észre a kényszereket (pl. a valóságot...), amelyek az érintettek cselekvését vezérlik vagy behatárolják, feltételezünk viszont könnyen jellemhibát is akár. Mindez a saját cselekvésünkkel kapcsolatban gyakran fordítva működik. (A kép a legkülönfélébb kísérleti eredményekre hivatkozva bőven árnyalható lenne még egyébként, de egy ilyen kitérőt most inkább kihagynék.)

A lényeg: Sarkozy a jelek szerint most úgy látja, Líbiával kapcsolatban azt tette, amit tettre kész döntéshozóként tennie kellett, Gates viszont nem döntéshozó többé, e miatt bánatos, és éppen e miatt nem érti, amit kellene.

B verzió? Persze az is van. Elképzelhető, hogy Sarkozy simán politizál, azért hárítja a felelősséget. De az hyperprésident múltja és személyisége ismeretében az előbbi, pszichologizáló változatnak is lehet alapja akár.